A világ egyetemeinek rangsorát több szempont alapján a londoni székhelyű Times Higher Education állítja össze évente. A csütörtökön publikált listán 980 egyetem szerepel. Az első helyet idén az Oxfordi Egyetem szerezte meg, amely a rangsort az elmúlt öt évben vezető Kaliforniai Műszaki Egyetemet (California Institute of Technology) szorította a második helyre.
A rangsorban hét magyar egyetem kapott helyet. A 301-350. hely közé került a Közép-európai Egyetem (CEU), az 501-600. helyezés közti sávba került a Semmelweis Egyetem, a 601-800. hely közti sávba sorolták a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemet, az ELTÉ-t, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, míg a Debreceni Egyetem a 800. hely utáni kategóriába került - ismertette a Semmelweis Egyetem honlapja.
A Times Higher Education rangsorának szerkesztői az oktatás, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció (külföldi diákok száma, nemzetközi együttműködésben készült publikációk száma) alapján vizsgálják az intézményeket a lista összeállításakor.
Így épül az új Dagály
A BBC News beszámolója kiemeli, hogy az Oxfordi Egyetem révén először vezeti a listát brit intézmény. Phil Baty, a Times Higher Education szerkesztője ugyanakkor jelezte, hogy a Brexit miatt a brit egyetemek európai együttműködési projektjei bizonytalanná váltak, ami komolyan kihathat majd a brit egyetemek színvonalára.
A legjobb húsz egyetem között négy brit és egy svájci intézmény található, a többi egyetem mind amerikai. A briteknél az Oxfordi Egyetemen (1.) kívül a Cambridge-i Egyetem (4.), az Imperial College London (8.) és a University College London (15.) neve olvasható az élmezőnyben. A zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) második éve őrzi a 9. helyét. Az első tíz helyezett sorában az amerikai intézmények közül a Kaliforniai Műszaki Egyetem a 2., a Stanford Egyetem a 3., a Massachusettsi Műszaki Egyetem az 5., a Harvard Egyetem a 6., a Princeton Egyetem a 7., a Chicagói Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) pedig megosztva a 10. helyen áll.
Míg a lista vegyes képet mutat az európai egyetemekről, az ázsiai intézményeknél továbbra is fellendülés tapasztalható.
Németországból 41 egyetem került a teljes listára, ezek közül kilenc jutott be a százas toplistába. Hollandiának idén mind a 13 vezető kutatóegyeteme bekerült az első kétszáz közé.
Franciaország 27 egyetemének harmada viszont lejjebb csúszott a ranglistán, a 39 olasz intézménynek pedig a fele került hátrébb a sorban.
A kelet-közép-európai térségben Csehországból csak egy egyetem került a legjobb 600 közé, holott tavaly még hat ilyen intézmény volt. Romániából négy egyetem közül három csúszott hátrébb.
Az ázsiai egyetemek közben egyre feljebb kerülnek: a térség négy újabb egyeteme futott be a legjobb 200 közé, így már 19 ázsiai intézmény szerepel ebben a mezőnyben. A Pekingi Egyetem a 29. helyre ugrott előre a tavalyi 42. helyről, a Csinghua Egyetem pedig a 35. helyet szerezte meg.
Az első kétszázba hat hongkongi egyetem is bekerült. Ázsia legjobb egyeteme, a listán a 24. helyen álló Szingapúri Nemzeti Egyetem lett.
MTI
