A kutatás szerint nincs diplomainfláció Magyarországon. Ezt az állítását a Tárki kutatói a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetével indokolják, mivel flexibilitás és kereset tekintetében jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint a képzetlenebb munkavállalók. A Tárki szerint veszélyt jelenthet, ha a hazai oktatási intézmények csak saját érdeküket követik, vagyis a hallgatói fejkvóta maximalizálására törekednek, és nem érdeklik őket a diákok munkaerő-piaci esélyei. Hogy továbbra se alakulhasson ki diplomás túltermelés, a képzés szerkezeti arányaira és irányaira a munkaadóknak is befolyással kellene lenniük.
Az UnivPress-ranking kutatásából az derül ki, hogy a diákok 16 százaléka úgy érzi, nem tud majd egy-két éven belül diplomájának megfelelő munkakörben elhelyezkedni. A legoptimistábbak a műszaki, a közgazdasági és az orvostudományi pályakezdők, míg a bölcsészek, agrár- és természettudományi végzettségűek hisznek legkevésbé sikerességükben. A megkérdezettek közel fele mondta, hogy jól hasznosítható tudást kapott a felsőoktatási intézménytől, csaknem 30 százalék azonban közepesre értékelte ezt.
Az egyetemi presztízzsel kapcsolatban a kutatást vezető Fábri György a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, Magyarországon az egyetemi-főiskolai hallgatók véleményét, valamint a munkaerő-piaci visszajelzéseket kellene mérvadónak tekinteni.
Az egyetemeket nem érdeklik a diákok karrieresélyei
A felsőoktatás bővülése, a képzés romlása miatt a cégek nem tudják, milyen diplomás munkavállalót vásárolnak, a diplomás pályakezdők pedig olyan állásajánlatokat is elfogadnak, amelyek a munka és a bérezés szempontjából sem kielégítők számukra, írja a Világgazdaság a Tárki kutatása nyomán.
