Az ellenőrzés azt célozza majd, hogy megállapítsák, mennyire tudnának átvészelni ezek az erőművek olyan természeti katasztrófákat, mint a földrengés, illetve az árvíz. Emellett áttekintik az esetleges terrorista támadás elleni védettség mértékét is. A biztos szerint még ebben a félévben kidolgozzák az ellenőrzési kritériumokat, és a teszteket "a lehető legrövidebb időn belül" el akarják végezni.
A műszaki jellegű biztonsági ellenőrzés elsősorban a reaktorok hűtőrendszereinek, illetve az áramkimaradás esetén üzembe helyezendő rendszereknek a megbízhatóságára, "állóképességére" összpontosít majd - mondta Oettinger. Mint hozzátette, az egyes erőműveknél eltérő szempontok kaphatnak hangsúlyt, hiszen a földrajzi adottságok függvényében az árvíz- és a földrengésveszély foka is különböző.
Az EU-biztos a nap folyamán megbeszélést folytatott a kérdésről uniós tagállami miniszterekkel és nukleáris biztonsági illetékesekkel. Megvitatták a különböző biztonsági tesztek kivitelezhetőségét, és úgy döntöttek, hogy az uniós államokon túl Törökországot, Oroszországot, valamint Svájcot is kérni fogják, kapcsolódjanak be a közös ellenőrzési projektbe. Uniós összesítés szerint Európában 153 atomreaktor működik.
Az Európai Bizottság előzőleg hivatalosan közölte, hogy nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa. Az uniós végrehajtó testület szóvivője szerint "felettébb valószínűtlen", hogy Európában is a japánhoz hasonló erősségű földrengés történjen.
"Jelenleg semmi nem utal arra, hogy a radioaktív szennyeződés elérhetné a világ Japánon kívüli részeit, és különösen nem az EU-t" - mondta Olivier Bailly. Közölte, hogy Japán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen keresztül tájékoztatást adott a helyzetről, de segítséget nem kért. Bailly szerint azonban az unió kész a segítségnyújtásra, ha annak szükségessége felmerül. Az Európai Bizottság - tette hozzá - tudomással bír arról, és támogatja is, hogy a tagállamok nagy többsége azt ajánlotta polgárainak, ha tehetik, halasszák el utazásukat Japánba.
MTI
