Hamarosan befejezi magyarországi tevékenységét a Tele2 alternatív telefonszolgáltató. A céget az amerikai érdekeltségű HTCC csoport veszi meg a svédektől. A Tele2 2004 áprilisa óta volt jelen Magyarországon, és a cég árbevétele 2006-ban 10,7 milliárd forintot (kb. 55 millió USA dollár) ért el, jelenleg közel 490 ezer aktív előfizetővel rendelkezik. A Tele2-re előfizetők még egy jó ideig használhatják a szolgáltatást, ugyanis jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja, hogy a HTCC újabb bevásárlása nem tozítja-e a vezetékes telefonszolgáltatások piacát. A Tele2 18 dolgozóját a hírek szerint átvenné az új tulajdonos.
Kovács Gergely, a cég ügyvezetője szerint a magyar leányvállalat azért szűnik meg, mert átalakultak a központi cégvezetés tervei. "A svéd vállalat csak kevesebb országban tud profitábilisan befektetni illetve azokban az országokban, ahol jobban megéri, saját telefonhálózatot épít ki, tehát nem mások vonalait bérli a jövőben" - mondta a magyarországi cég vezetője. Hozzátette, hogy a nemzetközi cég ezeken a "jól menő" területeken - Svédországban, Hollandiában - új szolgáltatásokkal is megjelent, Hollandiában például tévéadásokat is kínál előfizetőinek. A fentiek is rámutatnak a távközlési piac alapkérdésére: lehet-e hosszútávon saját hálózat nélkül telekommunikációs tevékenységet végezni Magyarországon?
Egy ideig pont a Tele2 volt a példa arra, hogy lehet. A cég 2004-ben indult, és az addig gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő Matávra (később T-Com) "ijesztett rá". A felfutás időszakában nyolc hónap alatt 200 ezer ügyfelet toboroztak, pedig egy centi saját vezetékkel nem rendelkeztek. A modell egyszerű volt: vonala van a Matávnak, tőlük nagykereskedelmi áron ki lehet azt bérelni, és a percdíjakat alacsonyan tartva kis árréssel lehet hasznot termelni. Minél több az előfizető, annál többet.
Ebben a versenyt generáló törvények is a cég kezére játszottak: a verseny élénkítése érdekében több olyan jogszabály született, amely megszabta a gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő szolgáltatóknak, hogy miként kell a húsosfazék közelébe engedniük a kisebb, saját vezetékekkel nem rendelkező szolgáltatókat is. A nagyok minden próbálkozása ellenére egyre erősödtek az alternatívok, a versenyt nem lehetett megakadályozni.
Azután viszont megváltozott a helyzet: egyre inkább elkezdett telítődni a mobiltelefonpiac, az emberek egyre kevesebbet használták a vezetékes telefont (a szolgáltatás piaca azóta is szűkül). A svéd tulajdonú cég nem tudott hova fejlődni, a kezdetek után egyre inkább lassult a fejlődés. A Tele2 megpróbált ugyan a negyedik 3G frekvencia megszerzése révén belépni a mobilpiacra, de pályázata sikertelen volt.
Márpedig saját hálózat nélkül nagyon nehéz hosszú távon életben maradni a távközlési piacon - mondta az Mfor.hu-nak Kis Gergely, a GKIeNet gazdaságkutató cég ügyvezető igazgatója. Szerinte nemcsak Magyarországon ez a helyzet, hanem tőlünk nyugatabbra is - nem véletlen, hogy a Tele2 svéd tulajdonosa is saját hálózat építésébe fogott, miután feladta portugál, francia, ír, angol, cseh és dán érdekeltségeit. Hiszen - ahogy a szakértő fogalmazott - a hálózattal rendelkező cégek csak akkor adják bérbe zökkenőmentesen szabad kapacitásaikat, ha az előfizetők nem tőlük vándorolnak el, illetve nem olyan magas az elvándorlás, hogy az veszélyeztesse a vezetékeket birtokló cég pozícióit.
A Tele2 agresszív terjeszkedési politikát folytatott, többek között a HTCC csoporthoz tartozó Invitel vezetékes szolgáltató területén is. Kis Gergely szerint ez is az egyik szempont lehetett a felvásárlás során. A kb. félmillió ügyféllel rendelkező Tele2 bekebelezésével a HTCC megerősítette vezetékes szegmensben lévő pozícióit a T-Com mellett.
Sok kisebb-nagyobb szolgáltató kínál ma már alternatív vezetékes távbeszélő szolgáltatást, és a mobiltelefonok fölénye miatt eleve egyre kevésbé "izgalmas" a vezetékes távbeszélőhálózati piacon versenyezni. A Tele2-t emellett hátráltatta még a - más alternatív szolgáltatócégek életét is megkeserítő - szabályozási környezet: nagyon hasonló akadályokban ütközött a cég, mint amivel a szélessávú internetszolgáltatásban utazó hazai alternatív szolgáltatók küzdenek. Az egyik legjellemzőbb probléma, hogy szolgáltatóváltás esetén nem tudják garantálni a zökkenőmentes átállást, vagyis az ügyfeleknek akár heteket is kell várniuk kell a telefon vagy az internet bekapcsolására a régi lekapcsolása után. Ennek hátterében – bár a szabályozás kötelező jelleggel előírja a lehetőséget – a szolgáltatók „váltást nehezítő stratégiája” áll – tette hozzá a szakértő.
A több lábon állás kérdése sem kerülhető meg: a távközlésben összeolvadási folyamat tapasztalható, hiszen a kábeles, hagyományos telefonvonalas és a mobil hálózatok is alkalmasak a hangszolgáltatáson kívül internet, de akár tévéadások továbbítására is. Márpedig minden szolgáltatónak megéri, ha egy vezetéken (vagy a mobilcégeknél egy antennán) egyszerre többféle szolgáltatást nyújthat, hiszen ezáltal csökkennek fajlagos költségei - csak egy karbantartót kell fizetni például a hálózat szakaszain, nem hármat, három hálózaton. A fogyasztó is jól jár, mert több szolgáltatást kap meg egyszerre kedvezőbb feltételek és egy havi számla mellett, mintha külön-külön vásárolná meg azokat.
Ezt a szaknyelvben egyébként "triple play"-nek hívják, (amely során egyszerre háromféle szolgáltatást - vezetékes telefont, szélessávú internetet és tévé szolgáltatást - kínálnak,) ami így is, úgy is hatással lesz a piacra, hosszú távon - mondta Kis Gergely. A GKIeNET ügyvezető igazgatója nem érzi úgy, hogy az "egydimenziós", csak telefonszolgáltatást vagy csupasz ADSL szolgáltatást nyújtó cégeknek a Tele2 hazai "bukása" után be kellene zárnia a boltot, de azért az látszik, hogy saját hálózat, vagy összetett szolgáltatáspaletta mindenképpen kell majd a távközlésben érdekelt cégek hosszú távú fennmaradásához.
L. Nagy Gábor
