Az uniós pénzözön még nem jelent megváltást

Mit várunk az uniós pénzektől? Az ír példa.

Inotai szintén heves kritikával illette azt a mostanában elharapódzott közfelfogást, amely megváltást vár a következő években lehívható uniós pénzek özönétől: "Az átfogó gazdasági stratégia nem helyettesíthető az Új Nemzeti Fejlesztési Tervvel. Utóbbi csupán egy eszköz, a végcél pedig a fenntartható versenyképesség." A szakember szerint erről elfeledkezik a magyar közvélemény, ráadásul hosszútávú gazdasági stratégia tekintetében a kormány is csupán a gondolkodásig jutott el: a konkrét cselekedetek hiányoznak, figyelmeztetett.

Az íreknek is várniuk kellett

Az igazgató szerint az is hibás feltételezés, miszerint rövidtávon megtérülhetnek az uniós pénzek. "Az ír gazdaság, amely 1973-ban csatlakozott az európai közösséghez, 15 évig meg sem mozdult. A szédületes fejlődés csak 1988-ban indult be, igaz ezután olyan mértékű volt, hogy a szigetország GDP-t tekintve mára Nagy-Britanniát is megelőzte" - tette hozzá.

A szakember úgy véli, Magyarországon ezzel együtt mentalitásbeli változásra lenne szükség. Káros az a hazánkban is tapasztalható vállalkozói szemlélet, amely olyan zsákmányként tekint a vissza nem térítendő támogatásokra, amit majd minden jövőkép nélkül fel lehet élni. Ehelyett - mint mondta - konkrét, átfogó tervek kellenének.

Az önfenntartó fejlődés a lényeg

Szerinte az uniós pénzek segítségével a vállalkozásoknak olyan szintre kellene eljutniuk, hogy ne szoruljanak rá további folyamatos támogatásra. A legfontosabb cél azonban az, hogy ezekből a forrásokból olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyekből közvetetten az egész gazdaság profitál majd, azaz "a multiplikátor hatás az országban marad."

"A társadalmat fel kell készíteni arra, hogy elinduljon az önfenntartó fejlődés útján. Természetesen létezik más ösvény is, az azonban nem a 21. századba vezet" - zárta meglehetősen szenvedélyes hangvételűre sikeredett előadását az igazgató.

Wéber Balázs

Menedzsment Fórum