Nagy István a tejtermelők és a meggytermesztők tavalyi példájával támasztotta alá a megállapodás fontosságát és emlékeztetett arra, hogy a kereskedelem jóval magasabb áron értékesítette az árut, mint amennyiért átvette a gazdáktól, a termelők viszont sokszor önköltségi áron, illetve az alatt kényszerülnek eladásra. A kereskedelem is lemondhatna a haszonkulcsának néhány százalékáról a közös felelősségvállalás és biztonságos élelmiszerellátás érdekében - hangsúlyozta.
Nagy István felidézte, hogy 2010-től egyszerűsítette a kormány a helyi piacok megteremtését, így 2012-ben már 117 termelői piacot, 2015 februárjában 214-et, egy évvel később már 271-et vettek nyilvántartásba. A kistermelők száma pedig az elmúlt 6 évben háromszorosára nőtt.
Ők a legjobban kereső sztárok
Az államtitkár elmondta, korábban az európai uniós pályázati forrásokból, valamint a szaktárca Tanyafejlesztési programjából lehetett támogatást igényelni helyi piacok fejlesztésére. Erre a Földművelésügyi Minisztérium 2011 és 2013 között mintegy 3 milliárd forintot fizetett ki. Az új uniós ciklusban, a Vidékfejlesztési program, Rövid ellátási láncok alprogramjába tartozik ez a terület. Helyi piacok létrehozására, fejlesztésére, promóciójára mintegy 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Erre már lehet pályázni - tette hozzá az államtitkár.
Érdemes minden településnek megteremteni a lehetőséget arra, hogy lakói kiváló minőségű élelmiszerekhez jussanak, a kormányzatnak is fontos célkitűzése, hogy a helyi termelői piacok megerősödjenek - összegzett az államtitkár.
MTI
