Az új, biológiai termékek megjelenése paradigmaváltáshoz vezethet az iparágban, ami szükségessé teheti a gyógyszergyárak és a betegek közötti távolság lerövidítését. Ezt elősegítheti az in live engedélyeztetése a gyógyszereknek, melyek során a terápia tapasztalatainak visszacsatolása is sokkal gyorsabb lehet - hangzott el a PwC csütörtöki sajtóbeszélgetésén.
Mivel jelenleg nincs kapcsolat a gyártó és a beteg között, ezért a gyártók fókuszában az orvosok állnak, akik számára továbbképzéseket biztosítanak az új termékek megismerésére. Ennek a folyamatnak az adóvonzatai miatt rendkívüli jelentősége lehet az adóoptimalizálásnak, mely a teljes gyártási, ellátási folyamat során kulcsszerepet kell hogy kapjon - vélik a cég szakemberei.
Mivel a következő 6 évben több fontos termék szabadalma is lejár, – ezek éves forgalma mintegy 267 millió dollár évente – ezért szükséges a gyógyszergyárak számára az új stratégiák kidolgozása. A Pwc szerint a gyógyszergyártók 4 út közül választhatnak, figyelembe véve egyéb iparágak tapasztalatait.
Ezek két csoportra oszthatóak, az olcsó generikus gyógyszerek gyártására, és a folyamatosan fejlesztő szereplőkre. Mivel egy-egy új molekula kutatása rendkívül drága, így a speciális, személyre szabott, biológiai termékeket előállító vállalatok dolga nehezebb, számukra Magyarországon kedvező lehet az a legújabb trend, hogy hazánkban is egyre több biotech kisvállalkozás jön létre.
Ugyancsak a személyre szabott terápiákhoz tartozik a beteg és a gyógyszergyár közötti kapcsolat erősítése, a gyógyszergyár, mint szolgáltató megjelenése. Fontos, hogy újragondolják a korábbi megoldásokat, ugyanis paradigmaváltás van születőben. A Pwc becslései szerint 2016-ra a gyógyszeripar forgalmának 23 százalékát adhatják a biológiai alapú, személyre szabott termékek. Fontos, hogy a fókusz áttevődjön a termékekről a betegre, akit nagyobb felelősségvállalásra kell ösztönözni, akár még egészséges korában.
A virtuális gyártók a fejlesztések magas költségeit egyéb irányú tevékenységei kiszervezéséből fedezhetik, melyek között akár maga a hatóanyaggyártás is megjelenhet. A vállalat számára ebben az esetben különösen fontos az integrált beszállító partnerek virtuális hálózatának kialakítása.
Akárcsak a virtuális gyártók, a gyógyszergyárak előtt álló másik fő stratégia, a tömegpiacra szánt termékeket előállító vállalatok is a költségcsökkentésben érdekeltek. Ebben az esetben fontos a megbízható egyszerű ellátási lánc kiépítése a termékek leggazdagabb kiszállítására, míg a profitközpontok számára a rugalmas, gazdaságos gyártás és elosztás kombinálása a legfontosabb. Természetesen ez akár azt is jelentheti, hogy más iparágakhoz hasonlóan ebben a szektorban is egyre nagyobb szerepet kap a termelésben Kína.
Ugyanakkor a gyártás kiszervezése problémákat is okozhat, hiszen a gyógyszer alapvetően bizalmi termék, éppen ezért előtérbe kerülhet a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, melyek a vállalatok jellegéből fakadóan elsősorban a népegészséget célozhatják.
Összességében a gyógyszeripar egy olyan iparág, mely globális piacon működik, ahol más-más igényeket kell régiónként kielégíteni. Míg a fejlett világban az emberek képesek és hajlandóak kényelmi szempontok miatt többet fizetni, ez a fejlődő piacokon már nem jellemző. A sikeres vállalatoknak meg kell találniuk a választ a párhuzamosan jelentkező igények kielégítésére.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
