Az államtitkár hangsúlyozta: ezek a változások várhatóan június 1-jén lépnek életbe, míg a Mt. átfogó módosítása az idén őszre készül el. Hozzáfűzte: a kormany.hu honlapon egy hónapja indult meg a társadalmi vita a tervezett módosításokról.
A munkaidő alapesetben továbbra is napi 8, heti 40 óra marad - emelte ki Czomba Sándor, hozzátéve: nem igaz, hogy a kormány 44 órás munkahetet akar bevezetni, így az sem, hogy a munkáltató változatlan munkabér mellett egyoldalúan 44 órára módosíthatja a heti munkaidőt.
Az államtitkár kifejtette: a kormány 2011 után is fenn kívánja tartani azt a jelenleg is hatályos, a gazdasági világválság hatására bevezetett szabályt, hogy a vállalkozás gazdasági okból átmenetileg 36 órára csökkentheti a heti munkaidőt (változatlan, 40 órás bérezés mellett), majd később (növekvő megrendelés miatt) ugyanannyi időtartamra 44 órára emelheti (szintén 40 órás bérezés mellett). Vagyis a munkáltató rugalmasan tudja a gazdasági környezethez igazítani a munkaidőt - magyarázta Czomba Sándor.
A munkavállalókat védő garancia, hogy nem kell egy időszakon belül többet dolgozniuk, és változatlan a munkabérük - mondta. További garanciális elem, hogy nem egyoldalú munkáltatói aktussal történik az eltérítés, hanem a felek megállapodása alapján. Ha a munkaadó a lehetségesnél tovább alkalmazza a 44 órás munkaidőt, arra az időre a munkavállaló háromszoros bérre jogosult - ismertette az államtitkár.
A szabadsággal kapcsolatban leszögezte: annak mértéke sem változik.
A gyermek gondozása, ápolása (például gyed, gyes) céljából igénybe kivett fizetés nélküli szabadság időtartamából meghatározott időt úgy tekintette a törvény, mintha akkor a szülő dolgozott volna, és szabadságra jogosító időnek ismerte el. Czomba Sándor jelezte: az új szabályok a korábbi egy évről hat hónapra csökkentik a rendes szabadságba beszámítható időszakot, elősegítve a munkavállaló gyorsabb munkába állását. A gyes első hat hónapjára járó szabadság - kizárólag a munkavállaló beleegyezésével - pénzben is megváltható a mielőbbi munkába állás elősegítése érdekében.
Jelenleg kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni a szabadságot. A változtatás lényege, hogy a szabadság indokolt esetben, fontos gazdasági érdekből kettőnél több részletben is kiadható, de garanciális szabályként megmarad, hogy ebből legalább egy 14 napos időszakot a munkavállalónak egybefüggően kell kiadni - emelte ki az államtitkár.
Beszélt a túlmunkát érintő módosításokról is: a munkavállaló által a napi munkaidőn, munkaidő kereten felül végzett túlmunkát, amiért eddigiekben akkor adhatott ki az 50 százalékos bérpótlék helyett szabadidőt a munkáltató, ha ezt kollektív szerződés megengedte, vagy a munkavállaló beleegyezett, most a munkáltató egyoldalú döntése alapján lehetőség lesz a túlmunkát az annak időtartamával azonos mértékű szabadidő biztosításával is megváltani.
Czomba Sándor hangsúlyozta: a próbaidő alapesetben továbbra is 30 nap marad, nem igaz, hogy mértéke általánosan 6 hónapra emelkedik. Hozzátette: a jelenlegi 30 napos próbaidő a felek megállapodásával maximum három hónapra növelhető.
A tervek szerint a kollektív szerződés lehetővé teheti - a közszférában egyébként régóta alkalmazott - 6 hónapos próbaidő kikötését. Ez azonban az adott munkavállalóra csak akkor vonatkozik, ha ezt a munkaszerződésben is rögzítették. Úgy gondoljuk, ennek az intézkedésnek van létjogosultsága az olyan magas kompetenciákat elváró munkaköröknél, ahol hosszú a betanulási idő és csak később állapítható meg kétségtelenül a munkavállaló alkalmassága - mondta az államtitkár hozzátéve, hogy ez a munkavállalónak is lehetőséget ad az indoklás nélküli felmondásra.
MTI
