Digitális jogmenedzsment

Számos digitális jogmenedzsment rendszer létezik (InterTrust, Reciprocal, ContentGuard, MediaDNA, Relatable...), ezek némileg eltérő jellemzőkkel bírnak. A Relatable - amely április 20-án szerződött a Napsterrel - például a zene akusztikus jellemzőiből előállított digitális "ujjlenyomat" alapján ellenőrzi a zeneszámokat. Amikor a felhasználó letölt egy számot, a rendszer összehasonlítja a szám ujjlenyomatát az adatbázisában tárolt adatokkal, így azonosítja a számot és megállapítja a szerzői jogdíjakat.
A legtöbb DRM rendszer azonban ennél kifinomultabb, szabály alapú. A tartalmat a tartalomszolgáltató által megszabott szabályrendszerrel együtt egy biztonságos konténerben (secure container) tárolják. A szabályrendszer határozza meg, hogy a felhasználó milyen feltételekkel és hogyan használhatja a tartalmat. Az ilyen rendszerek nagy előnye, hogy állandó védelmet nyújtanak. A konténerekben a tartalom rejtjelezett formában van és így is marad, függetlenül attól, hogy felhasználó megnyitotta-e, illetve hogy hány másolatot készült róla.

A rendszerek nagy részének használata igen egyszerű. A MediaDNA esetében például csak egy az internetes böngészőhöz csatlakozó "plug-in" programot kell letölteni az InterTrust DRM technológiáját pedig az Adobe Acrobat Reader 5.0-s verziója már tartalmazza.

A jogmenedzsment rendszerek piaca a fizetős tartalomszolgáltatás térnyerésével növekedni fog - gondoljunk csak a Napster mellett beinduló Duetre vagy a MusicNetre. Ugyanakkor a rendszerek fejlődése korán sem zökkenőmentes. A DRM elterjedését akadályozzák például a zeneipar által támogatott zeneterjesztési szabvány, az SDMI (Secure Digital Music Initiative) körüli nehézségek; a másolásvédelmek feltörése, a jogvédelmet egyáltalán nem támogató MP3 fájlformátum népszerűsége... Ami azonban ennél is nagyobb gátja a DRM térhódításának, hogy a felhasználóknak nem nyújt hozzáadott értéket, csak némi kényelmetlenséget.