Jean-Claude Mailly, a Force Ouvriére szakszervezet elnöke "visszataszítónak" nevezte a helyzetet, figyelembe véve azt, hogy egymillió alkalmazott 600 eurónál alacsonyabb bérből él, az összes foglalkoztatott 16 százaléka minimálbért kap, a munkanélküliség pedig 9,9 százalékra rúg.
Jean-Christophe LeDuigou, a CGT szakszervezeti szövetség vezető közgazdásza szerint a példátlan nyereségkivétel "különösen veszélyes" helyzetet teremt a francia gazdaság és társadalom számára. "A legnagyobb profitokat éppen az alkalmazottaikat legnagyobb számban leépítő és kisvállalati beszállítóikat megfojtó társaságok érték el" - mondta.
Miközben 1980-ban még a bruttó bérek 9 százalékát tette ki az átlagos osztalék, mára ez 26 százalékra emelkedett. Ez vörös posztó a sztrájkolni egyébként is hajlamos francia dolgozók szemében.
Az ország nagyvállalatai - a legkülönbözőbb okokból - szinte kivétel nélkül rekorderedményeket könyveltek el a 2004-es évben. A Total eredménye például 37 százalékkal 9,6 milliárd euróra, a BNP Paribas-é 24,1 százalékkal 4,7 milliárd euróra, a L'Oréal kozmetikai konszerné 143 százalékkal 3,6 milliárd euróra, a Renault autógyáré 43 százalékkal 3,5 milliárd euróra, az Arcelor acélipari konszerné pedig 800 százalékkal 2,3 milliárd euróra emelkedett.
"A nagyvállalatoknak meg kell találniuk a nyereség igazságos elosztásának módját az alkalmazottak, a részvényesek és a befektetők között" - írta a a La Tribune című pénzügyi lap, amely szerint különben beláthatatlan következményekkel szembesülhetnek a cégek.
(MTI)
Dühöngenek az alulfizetett franciák a milliárdos cégprofitok láttán
A nagy részvénytársaságok rekorderedményei láttán bérharcot indítanak a francia szakszervezetek: március 10-ére általános országos sztrájkot hirdettek.
