E-mail marketing Magyarországon 1.

A címek megszerzésére, illetve felhasználására számos, Magyarországon is alkalmazott megoldás létezik:

• 
  
• Regisztrációhoz kötött szolgáltatás. Számos webhely kínál ingyenes hírlevelet, vagy ingyen letölthető szoftvert. Az "ingyenes" szolgáltatás viszonzásaképpen általában valamilyen on-line kérdőívet kell kitölteni. A becsületes cégek egyértelműen és jól láthatóan kérik a felhasználók beleegyezését címe dm célra történő felhasználásra, a "trükkösek" többnyire becsomagolják ezt a kérdést. A leginkább elterjedt és alkalmazható opt-in megoldás lényege valamiképpen (például bannerhirdetések révén) a weboldalunkra irányítani az internetezőt és ott megfelelő ellenszolgáltatás - hírlevél, áruminta, képernyővédő - fejében felajánlani neki a regisztráció lehetőségét. Mikor a regisztrációval megszületett a kapcsolat az internetező és az őt elérni kívánó cég között, megteremtődött az alkalom a felhasználó engedélyének megszerzésére. Ez a kör is azt igazolja, hogy az e-mail marketing nem korlátozható pusztán a direkt e-mailekre. Legalább olyan fontos az első kapcsolatfelvételt megalapozó website, vagy éppen (e-mail eszközöknél maradva) a vállalati hírlevél.
• 
  
  
• Direktmarketing-cégeken keresztül lebonyolított kampányok. Magyarországon mostanában kezd kialakulni a hagyományos direktmarketing-cégeken belül a speciálisan direkt e-mailekkel foglalkozó ügynökségek piaca és ez rányomja bélyegét a szolgáltatásokra is. A direkt marketingben megszokottnak számító címlista gyűjtés és a címlistára küldött levelek mintájára megvalósított kampányok az on-line közösség körében egyelőre nem számíthatnak túlzott népszerűségre. A direkt e-mail marketing terjedését gátolja a címek alacsony száma (átlagosan 1000-6000) és a magas, egyszeri felhasználás esetén fizetendő 150.000 - 300.000 Forintos ár. A piac fejletlenségének jele, hogy még hiányoznak az opt-in adatgyűjtésre szakosodott cégek. Az eszköztár kialakulatlansága következtében egyesek könnyen kísértésbe esnek, hogy különösen a kezdeti kapcsolatfelvétel során kéretlen e-mailt (spam) alkalmazzanak. Az opt-in adatbázisok kialakítására tett sajátos kísérletnek tekinthetők a "fizetett levelezőket" gyűjtő webhelyek. A www.d-mail.hu, vagy a //re-mail.netkapu.hu vélhetően sok címet összegyűjtenek, ezek használhatósága azonban erősen korlátozott. Ide ugyanis feltehetően elsősorban diákok és alacsonyabb jövedelemmel rendelkező internetezők iratkoznak fel, a hirdetők számára értékesebb, magasabb beosztású és jövedelmű rétegek (például gazdasági döntéshozók) ilyen módon nem érhetők el.
• 
  
  
• Vírusmarketing-hatásra épített e-mail marketing. Lényege, hogy maga a célközönség válik az üzenet terjesztőjévé. Magyarországi alkalmazására példa lehet a Cassone cég "zoknis" akciója. A vállalat saját alkalmazottain keresztül elkezdett terjeszteni egy e-mailt, amely ingyen zoknit ígért mindenkinek, aki legalább nyolc ismerősének továbbküldi az e-mailt, illetve a visszaigazolás mellett elküldi személyes adatait a Cassone-hoz. Pozitív tanulságként szolgálhat, hogy milyen jó motivációs eszköz lehet egy apróbb ajándék. Megfontolásra adhat azonban okot a közönség, vagy a szakma elutasítása, tiltakozása. (Miközben a zoknis akciót sokan spamnak tartották, a cég illetékesének állítása szerint a körleveleken található e-mail címek nem, csak a közvetlenül a Cassone-nak küldött adatok kerültek felhasználásra.)Ehhez a kampányhoz némiképpen hasonló egy on-line szerencsejáték terjesztését célzott kampány, amelyben az üzemeltető a regisztráltaktól barátjuk címét kérte, majd (az üzemeltető) elküldött egy e-mailt, amelyben felhívta a címzett figyelmét, hogy regisztrált barátja őt ajánlotta. A megfelelő jutalmazás is szerepet játszhatott benne, hogy a kampány fogadtatása meglehetősen rossz volt. Mindkét említett példa jól mutatja, hogy nagyon vékony mezsgye választja el a sikeres, viral marketing-hatásra alapozó kampányt és a kéretlen e-mail üzenettől. A fogadtatás nagymértékben függ ez a felhasználó habitusától, esetleges pillanatnyi (vásárlási) szándékaitól. (A spam lényege, hogy az internetező érdeke, érdeklődése nincsen összhangban az ajánlattal)