Aki az elmúlt hetekben alaposabban körbenézett a gyümölcsös standok polcain az tapasztalhatta, hogy az alma ára az egekben van, és akár 400-500 forintot is elkérhetnek egyes fajták kilójáért. Pedig hazánk legnépszerűbb gyümölcséről van szó, amiből az 1980-as években még a szovjet blokk piacait is elláttuk, tavaly pedig már a hazai igények kielégítésére sem termett elegendő étkezési minőségű alma.
Míg tavaly az átlagos bruttó termelői ár a Golden fajtánál például 140 forint volt kilónként, addig idén ez 225 forintra emelkedett; ami közel 60 százalékos emelkedést jelent. A szűkös kínálatért elsősorban a tavalyi rossz időjárás és a minőségi problémák – jégverés és varasodás nyomai - tehetőek felelőssé, hiszen a korábbinál csapadékosabb év áll mögöttünk, ami kedvezett a különféle gombabetegségeknek. Ugyanakkor az Európai Unióban sem volt átlagosnak nevezhető a 2010/2011-es gazdasági év, ugyanis a tavalyi almatermés az elmúlt évtized legrosszabbja volt, így uniós szinten is jelentősen megugrott a gyümölcs ára.
Rendkívül rossz a minőség
Míg az 1980-as években hazánk évente 1-1,2 millió tonna almát állított elő, tavaly már csak 450 ezer tonnát sikerült betakarítani, ám ebből az Európai Uniós minőségi követelmények alapján mindössze 140 ezer tonna volt első osztályú, étkezési minőségű. Mire azonban a hűtőházakba került a gyümölcs, kiderült, hogy ennek csupán a fele felel meg a követelményeknek. Ezért a várható hiány megakadályozása érdekében már ősszel megindult az almaimport, ami jelentős árnövelő hatással bírt.
Év elején már az előző évi háromszorosára, vagyis 855 ezer tonnára nőtt az étkezési alma behozatala, de ezzel együtt a kiszállítás is 50 százalékkal emelkedett, 1,4 ezer tonnára, mely döntő részben Romániába és Szlovákiába került.
Tőkehiány és zsugorodó, elöregedő ültetvények
Bár az aktuális nehézségekért a tavalyi kedvezőtlen időjárás tehető felelőssé, a magyar almatermesztés az elmúlt években egyre rosszabb helyzetbe került. A termés 80 százaléka ugyanis egyéni gazdálkodóktól származik, akik sokkal érzékenyebben reagálhatnak egy-egy kedvezőtlen időjárási ciklusra. Ráadásul az egy hektárra vetített termelési költség ennél az ágazatnál a legmagasabb, jellemzően 700 ezer forintot tesz ki. Ezzel szemben az ültetvények hozamai évről évre csökkenő tendenciát mutatnak, hiszen míg optimális esetben átlagosan 35-40 tonnás hozammal számolhattak a gazdák, addig az elmúlt években 22 tonnás átlaghozam volt realizálható. Ez pedig az önköltség növekedéséhez vezetett, ami csak tovább rontja a gazdák versenyképességét.
A hozamcsökkenés az elöregedett ültetvényekkel is magyarázható, hiszen ezek már túl vannak a nagy termések időszakán, ráadásul kedvezőtlen a telepítési sűrűségük is. Éppen ezért az elmúlt években fokozatosan kivágták ezeket a gyümölcsösöket, több mint 10 ezer hektáron, ami az ágazat 30-35 százalékos zsugorodásához vezetett.
Nehézséget jelent az is, hogy a nemzetközi piacok telítődtek, így a magas önköltség miatt megdráguló magyar alma egyre jelentősebb versenyhátrányban van a külföldi, olcsóbb gyümölccsel szemben.
Székely Sarolta
mfor.hu
