Hiába látszottak tavaly az éledezés jelei a hazai munkaerőpiacon, az utóbbi hónapokban megint romlott a kép. Már a decemberi adat is gyenge volt részben a szezonális hatások miatt, majd januárban tovább romlott a helyzet. A 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 3 millió 744 ezer volt, ami majdnem 30 ezerrel volt alacsonyabb, mint a tavalyi negyedik negyedév adata. A munkanélküliek száma 473 800 volt, ami 12 ezres emelkedést jelentett, így a munkanélküliségi ráta 11,2 százalékra emelkedett 10,9 százalékról.
Újabb 20 ezer ember tűnt el
November és január között átlagosan majdnem 30 ezerrel kevesebb ember dolgozott, mint a tavaly október-december közötti időszakban. Ennél is rosszabb hír azonban, hogy a gazdaságilag inaktívak száma húszezerrel nőtt egy hónap alatt, így 2 millió 553 ezret tett ki. Mindez azért rossz hír, mert már decemberben is volt egy ugyanekkora emelkedés.
Mindez persze nagy részben szezonális hatásokkal magyarázható, hiszen télen rendre megugrik a munkanélküliség és az inaktívak száma az idénymunkák megszűnése miatt, majd tavasszal az építőipari és mezőgazdasági munkák beindulásával újból több tízezer ember jut álláshoz. Egy évvel korábban, 2009 novembere és 2010 januárja között például ugyanígy nagyságrendileg húszezerrel emelkedett az inaktívak száma, a foglalkoztatottak száma pedig még a mostani harmincezernél is jobban csökkent.
A foglalkoztatási arány egyébként a vizsgált időszakban 55,3 százalékos volt, ami a legalacsonyabb tavaly június óta. Az aktivitási ráta 62,3 százalékon állt, ez szintén a tavaly nyár eleji szintre esett vissza az őszi javuló tendencia után.
Egy év alatt a foglalkoztatottak száma nagyjából 25 ezerrel nőtt, míg a gazdaságilag inkatívak száma majdnem 40 ezerrel csökkent. Mindez talán azért érdekesebb, mert így a szezonalitás kiszűrésével tudjuk vizsgálni a munkaerőpiaci folyamatokat.
"A foglalkoztatás csökkenése megfelel a szezonalitásnak, az egy évvel korábbihoz képest azonban 26 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Eközben a munkanélküliek száma is növekedett, 18,4 ezerrel az egy évvel korábbihoz képest, így a gazdaságilag aktívak száma mintegy 45 ezerrel nőtt" - emeli ki az adattal kapcsolatban Suppan Gergely.
A Takarékbank elemzője szerint szezonális hatások miatt a foglalkoztatás tovább csökken és a munkanélküliség nő a következő hónapokban, azonban márciustól újra a foglalkoztatás növekedésére lehet számítani. A foglalkoztatás növekedése feltehetően a feldolgozóiparban lesz a legjelentősebb, köszönhetően a robosztus exportkeresletnek és a folyamatban levő beruházásoknak.
Nőként könnyebb munkát találni
A KSH adataiból az is látszik, hogy továbbra is könnyebben találnak munkát a nők hazánkban: a 15-74 éves korosztályban a férfiak 11,5 százalékos munkanélküliségi rátájával szemben a gyengébb nem esetében csak 10,7 százalékos az állástalanok aránya. Az aktivitási aránya azonban a nőknél mindössze 49 százalékos, míg a férfiak esetében 62,1 százalékos. Ez persze valahol természetes a kismamák miatt.
Az életkor szerint továbbra is a fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben a magyar munkaerőpiacon: a 20-24 évesek közül például majdnem minden ötödik van állás nélkül. A legalacsonyabb a 35-39 és az 55-59 évesek munkanélküliségi rátája, esetükben 9,4 százaléknak nincs jelenleg munkája.
A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,4 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliek 52,9%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, 2,3 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.
Milyen hatással lehet a kormány terve?
Biztosat egyelőre nem lehet tudni a kormány kedden bejelentésre kerülő reformcsomagjáról, azonban Orbán Viktor január közepén megjelent nyilatkozata alapján jó esély van arra, hogy többek között a munkanélküli segély jogosultságának idejét is csökkentsék. A miniszterelnök legalábbis többször utalt már erre.
Ugyanakkor az mfor.hu vizsgálatából az derült ki, hogy a Munkaerőpiaci Alap kiadásain nehéz lesz nagyot vágnia a kormánynak. Az összesen 337,2 milliárd forintos kiadási irányzat szerepel legnagyobb tétele az álláskeresési támogatások kifizetése, melyre 134,8 milliárd forint megy el összesen egy évben.
Ha azt feltételezzük például, hogy az álláskeresési járadék jelenlegi 270 napos idejét 180 napra csökkenti a kormány, akkor is a 83 milliárdos összeg egyharmada lesz megtakarítható, tehát legfeljebb néhány tízmilliárdos mozgástérről beszélhetünk. Ráadásul ha ezzel kapcsolatban az év közepe táján születnek meg a konkrét döntések, akkor az idei évre már csak a spórolás felével számolhatunk.
Beke Károly
mfor.hu
