Mint arról korábban a Menedzsment Fórum is beszámolt, a legnagyobb láncok természetesen hazánkban is figyelembe veszik a versenytársak árait. Neubauer Katalin a CBA kereskedelmi igazgató kérdésünkre korábban elmondta: áraikat a konkurencia és a költségek figyelembevételével alakítják ki, előbbiek árait ennek során annyira veszik figyelembe, amennyire azt utóbbiak engedik. A Tescóhoz hasonlóan a napi élelmiszerek árainak alacsonyan tartását tartják különösen fontosnak, az image-ápolás fontosságát szem előtt tartva.
A CBA például az árkialakítás konkrét folyamatában a beszerzési árból indul ki, s cikkenként állapítja meg az eladási árat. Az akciókkal járó diszkontár után, amennyiben kevés áru maradt készleten, visszaállnak az eredeti árak. Nagyobb készlet megmaradása esetén természetesen folytatódik az akció. Neubauer Katalin szerint áremelést csak két esetben hajtanak végre: egyrészt ha növekszik a beszerzési ár, másrészt ha adó- vagy egyéb terhek negatív módosulásával kell szembenézni.
Általában elmondható, hogy az áruházak az árak meghatározásakor előre meghatározott stratégiát követnek. Ennek alapmintája évek, egyesek szerint évtizedek óta nem változott: azt hosszú idők során felhalmozott tapasztalatok, így például a regisztrált vásárlói reakciók, és egyéb jól bevált szempontok - szimpatikus ártükör, árfüggő image - határozzák meg.
Menedzsment Fórum
Egymáshoz igazítják áraikat a Lidl és társai
Egy német fogyasztóvédelmi szervezet szúrópróbaszerű tesztvásárlással kiderítette: a legolcsóbb tíz diszkont- illetve szupermarketlánc árai csak minimális mértékben térnek el egymástól. Ennek hátterében az áll, hogy a hálózatok - mind külföldön, mind hazánkban - pontosan figyelemmel kísérik a konkurencia árait.
