Egyre több közép- és nagyvállalat támogatja a hazai szakmunkás- és szakképző intézményeket. Vannak, akik külön szponzorált osztályt indítanak, mások speciális tanműhellyel biztosítják szakember-utánpótlásukat.
Szponzorált osztályok konkrét állásígérettel
Mint arról Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke korábban beszámolt, a szakképzett munkaerő-utánpótlás problémáit jól tükrözi, hogy az MKIK piaci tapasztalatai szerint is egyre több olyan iskolarendszerű szakképzés van, amely vállalati támogatással azért működik, hogy jól képzett, biztos szakmai utánpótlás-bázist nyújtson az adott cég számára.
Ilyen szponzorált osztályt működtet az Interspar is a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskolában, ahol a diákoknak sikeres záróvizsga esetén állást ajánlanak a cégnél. Székely Veronika, az iskola igazgatónője elmondta, hogy a diákok számára a szakmai szponzoráció révén sokkal piacorientáltabb, alaposabb képzést tudnak nyújtani.
A kétéves iskolarendszerű képzést nyújtó Spar-osztályban tanulók többhetes dán szakmai képzési programban is részt vehetnek. Már voltak diákok, akik a dán program során nyújtott gyakorlati munkájuk alapján állásajánlatot kaptak külföldi élelmiszeripari, húsipari vállalatoktól.
Tanműhelyek, eszköztámogatásokA teljeskörű évfolyam-szponzorációt persze nem minden cég engedheti meg magának. Sokan tanműhelyek kialakításával vagy eszköztámogatással szponzorálják az egyes szakképzési intézményeket.
Ilyen a jászberényi Electrolux Lehel tanműhely, ahol a helyi Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tanulói vehetnek részt szakmai gyakorlati képzésen. A februárban bejelentett, pályázat útján történt 9,3 millió forintos fejlesztési beruházást kifejezetten a szakmunkásképzésben résztvevő diákok kvalifikációs szintjének emelésére hozták létre.
A szakmai kooperáció eredményessége egyértelmű, hiszen a hűtőgépgyár és a szakmunkásképző iskola között 1961 óta létezik együttműködési megállapodás, amit - többek között 1998-ban - jelentős fejlesztések révén megújítottak.
Az egyre nagyobb mértékű vállalati-szakképzési együttműködéseket mutatja a Flextronics szintén év eleji bejelentése. A nemzetközi vállalat 150 milliós beruházás keretében vállalati elektronikai tanműhelyt adott át zalaegerszegi ipari parkjában.
Mint azt Nicolas Vil, a Flextronics International ipari parkjának ügyvezető igazgatója elmondta, "az oktatás színvonalának emelése és hozzáigazítása a munkaerőpiaci igényekhez volt a cél, amikor egy évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy létrehozzuk a tanműhelyt". A csúcstechnológiás szoftverekkel és eszközökkel megnyitott új műhely célja, hogy a tényleges piaci elvárásoknak megfelelő tananyagot oktasson a diákoknak. A cég vezetése reméli, hogy az oktatóbázis tanulóit a jövőben viszontláthatja majd a Flextronics jelenlegi, 5000 fős dolgozói bázisában.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára, Tarcsi Gyula a vállalati tanműhely megnyitóján kiemelte az ilyen és ehhez hasonló vállalati-szakképzési innovációs együttműködések fontosságát.
Mint mondta, a többi ilyen jellegű együttműködéshez hasonlóan a Flextronics tanműhelye is világszínvonalú szakmai képzést nyújt mindamellett, hogy segít a diákok számára elsajátítani azt a munkakultúrát, amelyben majd leendő munkakörükben is dolgoziuk kell.
Az általunk megkérdezett szakemberek mindegyike úgy látja, hogy ezek a szakmai együttműködések felgyorsíthatják a jelenleg igen elmaradt közoktatási-munkaerőpiaci harmonizációs folyamatot. Azon felül ugyanis, hogy a vállalatok és a munkaerőpiac számára biztosítják a kvalifikált munkaerő-utánpótlást, a diákoknak lehetőséget biztosítanak a beilleszkedésre a nyolc órás, adott szakmai munkakörbe.
A nemzetközi színvonalú vállalati szponzorációk révén lehetősége van az iskoláknak olyan munkakörülmények között oktatni, amelyeket egyébként a szűk költségvetésből nem engedhetnének meg maguknak.
Az SZMM tovább erősítené a szakképzési-vállalati együttműködéseket
Megkeresésünkre Vajda Boglárka, az SZMM sajtószóvivője elmondta: a minisztérium adatai is alátámasztják, hogy a tanulószerződések száma az elmúlt években jelentősen emelkedett. "Eddig körülbelül 40 ezer tanulószerződést regisztráltunk, célunk ennek további növelése a kedvezőbb támogatási és ösztönző-rendszer megteremtésével" - tette hozzá.
A fentiek miatt a hivatal a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek szempontjából kedvező módon változtatta a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható költségek körét, és csökkentette az adminisztrációt. A minisztérium szóvivője szerint az ilyen jellegű állami támogatásokkal az oktatási-vállalati együttműködések további ösztönzése a céljuk.
Mint mondta, "a szervezetek versenyképességének fontos feltétele a jól felkészült, elkötelezett szakembergárda foglalkoztatása - ezt egyre több gazdálkodó ismeri fel. A szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati képzése tanulószerződés keretében lehetővé teszi szabad kiválasztásukat; a képzés időtartama alatt végzett munkájuknak, egyéni képességeiknek és személyiségüknek megismerése pedig megkönnyíti a munkaerő-utánpótlás biztosítását. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tanuló a szakmai alapképzést követően alkalmassá válik az irányítás melletti munkavégzésre, vagyis értékteremtésre."
Kevesebb lehet a hiányszakma
A minisztérium szerint az állam által is támogatott vállalati-szakképzési együttműködések eredményei már most számszerűsíthetők, és ezt a jövőben tovább szeretnék erősíteni. Az SZMM bízik benne, hogy az intézkedések eredményeképp kialakul a keresletorientált szakképzés, s a gazdálkodó szervezetek minőségi szakember utánpótlása biztosított lesz. Ez hozzájárulhat a foglalkoztatási mutatók javulásához és a hiányszakmák csökkenéséhez.
Annyi azonban már most bizonyos, hogy a tanulószerződéseket és szponzorált szakképzési programokat kipróbált vállalatok szerint az állami támogatástól eltekintve is igen jövedelmező egy utánpótlás-kezelő stratégia és egy szakképzési szponzorációs együttműködés kialakítása.
Garai Katalin
