Az összes, Magyarországra irányuló beruházások száma azonban kismértékben csökkent 2000-ben, így Lengyelország túlszárnyalta, Csehország pedig hajszálnyira megközelítette a magyar teljesítményt. Legdinamikusabban, két és félszeresére a távközlési beruházások száma nőtt Európában.
Összesen 26 új beruházási projektet számoltak össze tavaly Budapesten az E&Y jelentésének készítői. Ezzel a főváros éppen csak kimaradt a régiók és városok tizenkettes "felsőházából". Az első húsz között azonban Budapest egyetlenként képviseli a rendszerváltó gazdaságokat.
A magyar összteljesítmény romlása szinte teljes egészében a feldolgozóipari beruházások száma visszaesésének köszönhető. E téren Lengyel- és Csehország is megelőzte Magyarországot. Alacsony szintről bár, de csaknem megduplázta az új beruházások számát Szlovákia.
A szektorok versenyében még mindig a szoftveripar dominál, a beruházások közel ötödével. A leglátványosabb fejlődést azonban a távközlési ágazat és az üzleti szolgáltatások területe mutatta fel, 150, illetve 90 százalékos növekedéssel.
A 32, ezer munkahelynél többet teremtő európai feldolgozóipari projekt legnagyobb része a visegrádi négyek valamelyikében valósult meg. Bár a feldolgozóiparban Ausztriánál vonzóbbak az alacsonyabb munkaerő-költségű rendszerváltó államok, a dinamikus szoftverfejlesztők általában csak Bécsig mennek keletre. Ezen a téren egyértelmű az osztrák főváros fölénye visegrádi versenytársaival szemben. A második legjelentősebb beruházó, az elektronikai szektor viszont 227 projektje 10 százalékát valósította meg Magyarországon és Csehországban.
Az államok versenyében továbbra is a brit--francia--német trió áll az élen, változatlan sorrendben. A leglátványosabb fejlődést mégis a déli területek könyvelhették el. Spanyolország negyedik helye elsősorban Katalónia tartós vonzerejének köszönhető, míg a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal az Olaszországban eszközölt beruházások száma nőtt.
Az összesen 2243 beruházás 44 százalékát az Egyesült Államok vállalatai valósították meg Európában. Jóval lemaradva követik a tengerentúli cégeket a német, a brit és a japán vállalkozások.
Az elmúlt évnek a befektetéseket fogadó országok szempontjából kedvező fejleménye volt, hogy nem csak a beruházások száma nőtt 5 százalékkal, de a projektek átlagos mérete nagyobb lett. Tavaly összesen 370 ezer munkahelyet teremtettek vagy mentettek meg az E&Y által számba vett beruházások. Az E&Y értékelése szerint a vonzó célrégióknak egyre nagyobb kritikus tömeggel kell rendelkezniük, ahogy a befektetők növekvő mértékben az emberekre és akcióik sebességére koncentrálnak.
Két éve, 1999-ben -- ami a legutóbbi olyan év, melyhez teljes körű és részletes adatok állnak rendelkezésre -- a magas jövedelmű országok az összes amerikai működőtőke-befektetés meglepően nagy, 85 százalékos részét kapták (szemben az 1998-as 80 százalékkal), ami azt bizonyítja, hogy az amerikai gyártók számára a tengerentúli befektetéseik esetében nagyobb jelentőséggel bírnak a nem bérjellegű tényezők -- mondta Mark Walton, a Deloitte & Touche (D&T) ügyvezető partnere. Az 1999-es évben az amerikai cégek közvetlen európai tőkebefektetései 58 százalékkal, 22,8 milliárd dollárra nőttek. A globális érték 36 milliárd dollár volt, ami a D&T konzervatív becslése szerint 42 milliárdra nőhetett 2000-ben, az amerikai gazdaság harmadik negyedévtől tapasztalható lassulása ellenére. A legdinamikusabb növekedés 1999-ben a gépjárművek és az elektronika területén volt tapasztalható, a célországok közül pedig kimagaslott Nagy-Britannia több mint 10 milliárd dolláros tőkevonzásával.
Egyre vonzóbb célpont Budapest
Két helyet előrelépve már a 13. Budapest az Ernst & Young (E&Y) tanácsadó cég legkedveltebb befektetési célpontokat összesítő, most közzétett listáján.
