3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Mostanában, a törvény elfogadása kapcsán igen sokat hallani arról, milyyen hatást gyakorol az elektronikus aláírás az internetes kereskedelemre, a gazdasági és politikai folyamatokra. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az elektronikus aláírásra támaszkodó szerződéskötések száma a megalapozott jogi háttér ellenére még világviszonylatban is igen alacsony.

Az Evans Data Corp. 2000-ben készült felmérése azt mutatta, hogy a mobil-alkalmazás fejlesztők 27 százaléka tervezi a nyilvános kulcsú infrastruktúra igénybevételét, de digitális aláírást csak 7 százalékuk használna. 2000 végén a Gartner Group a PKI megoldások piacát csupán 300 millió dollárra becsülte, a már elkészült megoldások 80 százaléka még csak tesztelés alatt állt. Az alacsony alkalmazási arányból következően nem sok tapasztalat áll még rendelkezésre.

Az elektronikus aláírás használatának elterjedése a lakossági felhasználók körében várhatóan hosszú folyamat lesz. A beruházás - az aláíró-eszköz beszerzése, a tanúsítvány havidíja - és az átállás költsége számukra csak akkor térülhet meg, ha számos helyen ki tudják használni előnyeit (Ez a tyúk-tojás dilemma persze távolról sem csupán e területre jellemző probléma). A digitális aláírásról szóló törvény többek közt kimondja, hogy az egymással szerződésben álló felek eltérhetnek a törvényben lefektetett szabályoktól. Ez például a B2B kereskedelemben egymással hosszú távú kapcsolatban álló partnerek esetén lehet fontos, mivel szükségtelenné teheti a nyilvános kulcsú infrastruktúra igénybevételét.

A hitelesítés-szolgáltatók ( Certificat Authority - CA) piaca csak kevés szereplővel működhet hatékonyan. A magas költségek mellet ugyanis igen nehéz - egy sokszereplős piac esetén szinte lehetetlen -elérni a gazdaságos működéshez szükséges kritikus tömeget. (Hasonló probléma jelentkezett az internetes fizetési rendszerekkel kapcsolatban.) A 2001, májusában a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége által rendezett Digitális aláírás konferencián elhangzottak szerint a Matáv 10 százalékos részesedést kíván szerezni a minősített tanúsítványok piacán. A cég egyelőre nem kíván minősített szolgáltatást nyújtani. Nem úgy a Netlock. Szerintük azonban a törvény hatályba lépését követő legalább fél évben még nem számíthatunk minősített hitelesítés-szolgáltatók megjelenésére.

A nyilvános kulcsú infrastruktúra elterjedésében kiemelkedő szerepe lehet a pénzügyi intézményeknek (bankok, brókerek) és a kormányzatnak (APEH, minisztériumok). Ezek a szereplők rendelkeznek ugyanis olyan szolgáltatásokkal és háttérrel, hogy meg tudnák alapozni a kritikus tömeget. Jelentős kezdeményezés ezen a téren a Kereskedelmi és Hitelbank - folyamatosan meghosszabbított - kísérleti eBank szolgáltatása. Az azonban kérdéses, hogy az ügyfelek számára a chipkártyás azonosítás nyújtotta értéktöbblet arányban áll-e a bank hatalmas beruházásával.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!