A nyár nem csak a nyaralás, hanem az ehhez az időszakhoz kötődő – jellemzően elsősorban mezőgazdasági és turisztikai - idénymunkák valamint a diákmunka ideje is, ezért érdemes röviden áttekinteni, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt) milyen speciális szabályokat határoz meg ezekre a munkavállalókra.
Idénymunka
A köznyelvben idénymunkának nevezett tevékenységről a jogszabály szerint akkor beszélhetünk, ha ez a munka a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Így mezőgazdasági idénymunkának kell tekinteni például bármely olyan növénytermesztési, erdőgazdálkodási vagy állattenyésztési munkavégzést, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt évszakhoz, az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. De ugyanúgy ide tartozik a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása is - a tovább feldolgozás kivételével. Turisztikai idénymunkának pedig a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka minősül, mint például az idegenvezetői tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.
A munkaidő beosztása idénymunka esetén nagyobb szabadságot enged a munkáltatóknak, így az általános munkarenden túl, egyenlőtlen munkaidőbeosztás és munkaidőkeret alkalmazása esetén az idénymunkás munkavállaló vasárnapra és munkaszüneti napra is beosztható rendes(!) munkaidőben, tehát anélkül, hogy ez u.n. rendkívüli munkavégzésnek, azaz “túlórának” számítana. Természetesen a munkaszüneti napi pótlék ekkor is jár, ugyanakkor az idényjellegű munkavégzés esetében a vasárnap is rendes munkanappá nyilvánítható és ebben az esetben a munkáltató nem köteles vasárnapi pótlékot fizetni (ennek előfeltétele, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmazzon).
Az idénymunkás munkavállalók részére a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között az általános 11 óra helyett elegendő 8 óra napi pihenőidőt biztosítani, és egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapjaik is beoszthatók egyenlőtlenül, tehát lehet “tömbösíteni” a munkanapokat és a pihenőnapokat. Ennek során nem kell betartani azt az általános szabályt, mely szerint a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani, tehát a pihenőnapokat hosszabb ideig is lehet “görgetni”.
Mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkára az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. alapján a fentiektől eltérő szabályokkal is foglalkoztathatóak a munkavállalók. A korábbi alkalmi munkavállalói státusz helyébe lépett egyszerűsített foglalkoztatás a munkaviszonyban történő foglalkoztatás egyszerűbb formája, amelynek - - külön blogbejegyzést szentelünk.
Diákmunka szabályok
A nyári iskolai szünidőben sok diák is munkát vállal, leggyakrabban azért, hogy a nyaraláshoz, vagy a nyári fesztiválokhoz szükséges összeget lehetőség szerint mielőbb megkeresse. A diákok foglalkoztatására az Mt. természetesen szintén speciális szabályokat határoz meg, amely elsősorban az egészségük védelmét szolgálja.
Munkavállaló az lehet, aki:
- a 16. életévét betöltötte,
- illetve az iskolai szünet alatt munkaviszonyt létesíthet az a 15. életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzésen tanul.
- Külön gyámhatósági engedéllyel – és nem csak a szünidőben - foglalkoztatható továbbá a 16. életévét még be nem töltött tanuló is, de kizárólag kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében.
Ha a diák még a 14. életévét sem töltötte be, a munkaszerződést helyette csak a törvényes képviselője (jellemzően a szülő) kötheti meg, azonban a 16. életévét betöltött, de 18 évesnél fiatalabb munkavállaló (u.n. fiatal munkavállaló) esetében is csak abban az esetben érvényes a munkaszerződés, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Munka Törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) alkalmazzák!
Ezek a legőrültebb munkák
Diákok munkaidő beosztása
A jogszabály egy sor olyan rendelkezést tartalmaz, amely a fiatal munkavállalók egészsége védelmében korlátokat szab a munkaidő beosztása során a munkáltatóknak, és amelyek betartását kiemelt figyelemmel ellenőrzi a hatóság. Így alapvető előírás, hogy fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő (túlóra) egyáltalán nem rendelhető el, napi munkaideje pedig nem lehet több 8 óránál, amelyet ha több munkaviszonya is van, az ezekben töltött munkavégzés idejének összeszámolásával kell figyelembe venni.
A fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, és ezen belül osztható be egyenlőtlenül a napi munkaidő. A 4,5 órát meghaladó napi munkaidő esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó napi munkaidő esetén pedig legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ami a napi pihenőidőt illeti, a munkát úgy kell beosztani számukra, hogy két munkanap közötti pihenőidejük legalább 12 óra legyen, és még egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén sem lehet a heti pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani, tehát minden héten két pihenőnapot kell beiktatni.
A fiatal munkavállalók egészségvédelmét az is biztosítja, hogy számukra évenként 5 munkanap pótszabadságot biztosít a Munka Törvénykönyve a rendes szabadságon felül. A szünidőben dolgozó diák részére a szabadságot – a munkaviszony rövidsége miatt – sokszor nem adják ki természetben, ilyenkor a munkaviszony befejeztével a munkáltatónak a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltania, azaz ki kell fizetnie a diák részére.
Forrás: RSM DTM blog
