Félnek a bosszútól a diszkriminált dolgozók

Ötvenezertől hatmillió forintig terjedő bírsággal sújtható az a munkáltató, aki hátrányos megkülönböztetést alkalmaz valamely munkavállalójával szemben. A sértettek, akik a munkaügyi bíróság mellett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordulhatnak panaszukkal, félelmükben gyakran visszavonják bejelentésüket, írja a Világgazdaság.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot leggyakrabban a nem, a kor, a származás, a fogyatékosság, továbbá a gyermekvállalás miatti megkülönböztetés miatt keresik fel. A hatósághoz eddig érkezett több mint kétszáz bejelentés nagyobb hányadát foglalkoztatási diszkrimináció miatt tették.

[ajanlo=194][igazitas=left/]A munkára való felvételnél a romákat, a nőket és az ötven éven felülieket éri sérelem, a jogviszony tartama alatt pedig a bérezésben, az előmeneteli rendszerben, a munkafeltételekben, illetve a jogviszony megszüntetése kapcsán tapasztalható a legtöbb diszkriminatív intézkedés.

A bejelentésnek tartalmaznia kell az esetet, az elszenvedett hátrányt, valamint annak a valós vagy a jogsértő által feltételezett tulajdonságnak a megjelölését, ami miatt az igazságtalanság érte. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eleget tett az egyenlő bánásmód követelményének, vagy azt az adott jogviszonyban nem volt köteles megtartani.

A jogsértő munkáltató ötvenezertől hatmillió forintig terjedő bírsággal sújtható. Nem ritka azonban, hogy az ügy ebbe a fázisba el sem jut, mivel az érintettek visszavonják panaszukat. Szakértők szerint ez a munkavállaló kiszolgáltatottságát jelzi.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a 2004 januárjától hatályos esélyegyenlőségi törvény alapján fejti ki tevékenységét. A hatóság csak megállapíthatja a jogsérelmet és büntetheti a munkáltatót, jóvátételi, kártérítési és egyéb igények azonban csak a bíróságon érvényesíthetők, írja elemzésében a Világgazdaság.