Gyakori, hogy az újságokban, illetve az interneten szereplő állásajánlatok mögött nincs valódi munkahely, de olyan is előfordul, hogy már betöltötték a pozíciót, ám még olvasható a különféle orgánumokban az álláshirdetés, írja a Világgazdaság.
Virtuális, nem létező pozícióra kell gondolni, ha az állásra csak 06-90-nel vagy 06-81-gyel kezdődő, emelt díjas telefonszámot tárcsázva lehet jelentkezni, illetve arról információkat kérni. Az ilyen állásfelhívások csalásnak minősülnek, s ezért nem a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), hanem a büntető törvénykönyv hatálya alá tartoznak.
[ajanlo=47][igazitas=left/]Azok a cégek is szabálytalanul járnak el, amelyek a valós helyzettel ellentétben a munkaügyi központok oktatási pályázatain részt vevő oktató-képző intézményként hirdetik magukat, vagyis azt terjesztik magukról, hogy a tanfolyamra beiratkozók adó-visszatérítésre és díjkedvezményre jogosultak.
Fontos azt is tudni, hogy a magán-munkaerőközvetítő vállalkozás csak úgy működhet, ha annak kérelmére az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba veszi. Bírsággal szankcionálható az ilyen jellegű szabályellenes magatartás, a mérték megállapítása attól is függ, hogy például mekkora példányszámú újságban jelent meg a hirdetés. A bírság általában 50-100 ezer forintos nagyságrendű, de ismételt szabálysértés esetén ez nagyobb lehet, eddig milliós büntetésre még nem volt precedens, írja a Világgazdaság.
Fiktív álláshirdetések, önjelölt fejvadászok
Gyakori, hogy az újságokban, illetve az interneten szereplő állásajánlatok mögött nincs valódi munkahely. Előfordul, hogy már betöltötték a pozíciót, ám még olvasható az orgánumokban az álláshirdetés, írja a Világgazdaság.
