A fizetett túlórák közel hatvan százaléka három ágazatba sűrűsödik, a feldolgozó-, az építőipar és a kereskedelem a dobogós helyezett – idézi a lap a Központi Statisztikai Hivatal felmérését, amely a hazai vállalatok munkaidő- és műszakrendjét vizsgálta. A közel 180 ezer túlórázó között az oktatásban dolgozók vannak a legkevesebben.
Ugyanakkor a szolgáltatásban dolgozókat fenyegeti a leginkább az a veszély, hogy túlórájuk díjazás nélkül marad, sőt, míg a férfiaknál átlagosan heti [ajanlo=90][igazitas=left/] 2,2 órát nem számol el a munkaadó, addig a nőknél ez az óraszám 3,2. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai szerint tavaly csak a második félévben közel négyezer munkaadó sértette meg a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat. A felügyelőség emiatt több mint 252 millió forint bírságot szabott ki a cégekre.
A vállalkozókat és a vállalkozások közel fele szabadon dönthet a munkavégzés idejéről, a megkérdezettek mindössze nyolc százaléka mondta, hogy sem az időről, sem a módról nem dönthet szabadon. Ebben a munkarendben a megrendelő, illetve a külső környezet gyakorol jelentősebb nyomást a munkaidő-beosztásra, írja a Világgazdaság.
Főleg a szolgáltatók túlóráztatnak ingyen
A 30 és 39 év közöttiek túlóráznak Magyarországon a legtöbbet, hetente átlagosan több mint 11 órát. A szolgáltatásban dolgozókat azonban gyakran fenyegeti az a veszély, hogy túlórájukat nem fizeti ki a munkaadó, írja a Világgazdaság.
