Az 1995-ben létrehozott Sturgeon a kezdeti nehézségek után 1998-ban dobott piacra először említésre méltó kaviármennyiséget, 400 kilogrammot. Két év múlva a termelés a 2,5, tavaly pedig már a 8 tonnát is elérte. A cégvezetés az évtized végéig 12-15 tonnára kívánja növelni az előállított "fekete arany" mennyiségét.
A cég a Gironde folyó torkolatában fekvő telepén új módszert választott: kizárólag mesterségesen tenyésztett tokhalak ikráját dolgozza fel. E célra tömegesen telepített a folyó menti hatalmas medencékbe szibériai tokot (Acipenser baerii). A halak vegyszermentes környezetben növekednek, antibiotikumot sem kapnak, pedig az bevett szokás nagyüzemi állattenyésztés esetén.
Bár a Gironde-i kaviár hírneve ma még jócskán elmarad a Kaszpi-tenger mentitől, az idő a francia cégnek dolgozik. Az orosz és iráni termelés évek óta folyamatosan csökken, mivel a tengerben élő tokhalak száma a környezetszennyezés és a túlhalászás miatt egyre apad. Emiatt ezen országok kénytelenek voltak korlátozni a kaviárexportot: tavaly már csak 110 tonnát vittek a világpiacra.
Ennek fényében a Gironde menti kaviár hamarosan jelentős tényezővé válhat a nemzetközi piacon. Árban már most versenyképes az iráni és orosz vetélytársakkal: míg az utóbbiak kilójáért 1500-4000 eurót kell fizetni, a Sturgeon készítménye "mindössze" 1150-1350 euróba kerül. Ráadásul a minőség már csaknem eléri a tengeri halikráét, a feldolgozás higiéniája pedig veri utóbbiét.
(MTI)
Francia cég törheti meg az orosz kaviáruralmat
Miközben a Kaszpi-tenger menti országok évek óta egyre kevesebb sózott halikrát szállítanak a világpiacra, egy francia vállalat komoly versenytárssá kezdi kinőni magát.
