GKI: Lenyomja-e az inflációt az erős forint?

A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az infláció az év hátralevő részében már - ha lassan is -, de csökken. A május eleji sávszélesítést követően igen erőssé vált forint ősztől már inkább kissé gyengül, de ezt nagy ingadozások kisérik. A gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban gyors, de a tavalyinál kisebb lesz, a külső és belső egyensúly romlani fog.

Idén az első negyedévben az euró-övezet gazdasági növekedési üteme 2.5%-kal, a magyar GDP 4.4%-kal növekedett. Az általános lassulás ellenére fennmaradt a magyar gazdaság mintegy 2 százalékponttal gyorsabb fejlődése. A hazai ipari termelés dinamikája lényegesen kisebb a tavalyinál, 18.3%-ról az idei első négy hónap átlagában 10.2%-ra csökkent. Az ipar exportorientáltsága tovább erősödött. Az átlagosnál sokkal gyorsabban, több mint 22%-kal nőtt a vámszabad-területekről származó kivitel. Ez újólag azt igazolja, hogy a multinacionális cégek a dekonjunkturális időszakokban is stabilizáló szerepet töltenek be a magyar gazdaságban.

Májusban az árak 10.8%-kal emelkedtek tavaly májushoz viszonyítva idei csúcsot érve el. Az árindex az év hátralevő részében ugyan mérséklődni fog, s az éves átlag várhatóan valamivel a tavalyi alatt lesz, de az év végén így is - kedvező esetben - 8% körüli infláció valószínűsíthető.

A májusi sávszélesítést követő forint-erősödés várható volt. Ez az időszak - melynek során esetenként akár a sávszélig is elmehet az árfolyam - rövidesen lezárul. Ha majd a befektetők elkezdik realizálni profitjukat, s ehhez eladják forintjukat, a magyar valuta gyengülni, illetve árfolyama le-fel ingadozni kezd. A forint erősödése hosszabb távon antiinflációs hatású, mivel az importált termékek viszonylag olcsóbbá válnak. Ugyanakkor ennek az idei infláció fő hajtóerőire - az élelmiszerárakra és a hatóságilag szabályozott energiaárakra - gyakorolt közvetlen hatása csekély.