A világ többi országához képest Európa keleti fele multimilliomosokban még szegényes -- fogalmaz a Die Presse a régió leggazgdagabbjait számba vevő beszámolójában. Nemzetközi összehasonlításban egyelőre csak az Ororszországban -- politikai kapcsolatai révén, gáz- és olajüzletekből a Jelcin-éra átláthatatlan privatizációs dzsungelében -- meggazdagodott néhány üzletember emelkedik ki, köztük is Viktor Csernomirgyin exkormányfő világranglistán elfoglalt 452. helye a legemlékezetesebb.
Az észt, a lett, a litván, a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar magánvagyonok szintén a megkérdőjelezhető tisztaságú privatizációból származtathatók -- a lap szerint. Talán az ország méretétől sem független, hogy a térség leggazdagabbjai lengyel földön találhatók. Aleksander Gudzowaty az iparban és a bankszérában tevékenykedik, vagyonának jelentős része gázüzleteiből származik. Jan Kulczyk ügyvédként vált a leggazdagabb lengyellé és a legnagyobb magánbefektetővé. Ryszard Krauze pedig évi 13 millió dolláros nyereséget hozó Prokom technológiai vállalata révén került az élbolyba.
Szlovákiában a volt közlekedési miniszter és a Kelet-szlovákiai Vasmű (VSZ) egykori tulajdonosa, Alexander Rezes mindenképpen a leggazdagabbak közé számít, az élen azonban legtöbbször a 60 céget tömörítő Sipox Holding főnökét említik, óriási adósságállománya miatt első helyét ugyanakkor sokan megkérdőjelezik.
Északabbra Allan Martinsson neve fémjelzi a sikert és a gazdagságot, az ifjú tőkést gyakran "a Baltikum Bill Gateseként" aposztrofálják.
Csehországban gazdasági téren az egyik legbefolyásosabb embernek a szlovák Andrej Babis számít, aki a mezőgazdasági és vegyipari vállalatóriás, az Agrofert élén áll. A PPF pénzügyi csoport tulajdonosa, Peter Kellner ugyancsak e szűk rétegbe tartozik. A családi vagyont kezelő és saját vállakozásokba is kezdő Karl Schwarzenberg azonban nemrégiben bejelentette visszavonulását. A kőszénpiac uraként ismert Viktor Kolácek szintén élen áll a leggazdagabb csehek listáján.
Magyarországról a Die Presse beszámolója egyedül Kamocsay Ákos borászt említette, aki -- bár nem számít a legvagyonosabbnak -- a lap szerint más magyar tőkéseknél gyorsabb terjeszkedése révén hamarosan mégis pályázhat erre a címre.
Magyarországon tavaly az adóhivatali nyilvántartás szerint 535 millió forintos jövedelmet szerzett a nyilvánosságot nem vállaló hazai leggazdagabbak toplistáját vezető magánszemély. Ez az eredmény közel kétszerese az egy évvel korábbi 269 millió forintos jövedelemnek, s mintegy háromszorosa az 1995-ös 185 milliós első helyezett keresetének. Érdekesség, hogy a korábbi években viszonylag hullámzóan alakult a százas toplista vezetőinek jövedelme. 1996-ban például kétmillió forinttal kevesebbet keresett a leggazdagabb adózó az 1995-ben tapasztalt 185 milliós első helyezetthez képest. Ennél jóval nagyobb volt a visszaesés 1999-ben, amikor a leggazdagabb magánszemély jövedelme 27 millióval maradt el az egy évvel korábbi -- 296 millió forintos -- legvagyonosabb adózóéhoz képest.
A lista sereghajtójának vagyonosodása ennél is jelentősebb: tavalyelőtthöz képest megtízszereződött a 100-as toplista utolsó helyezettjének tavalyi jövedelme. Míg 1999-ben ez 6 millió forint volt, 2000-ben 60 milliós jövedelemről adott számot a legkevésbé gazdag adózó. A leggazdagabbak átlagjövedelme 1997-ben növekedett a legjelentősebben, ekkor 40 százalékkal lett magasabb a 100-as toplista mezőnyének átlagkeresete az egy évvel korábbi 40 millió forinthoz viszonyítva.
Gazdagodó kelet-európai multimilliomosok
Jelenleg Kelet-Európából csak nyolc orosz "olajbáró" került fel a Forbes magazin által készített, a világ leggazdagabb embereit rangsoroló listára. Jó esélyei vannak azonban a felzárkózásra a régió más állampolgárságú pénzembereinek is.
