Tavaly november végén nagy örömtüzek közepette érkezett a bejelentés, hogy megszületett a hároméves megállapodás a minimálbérekkel kapcsolatban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ez alapján idén a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett (nettó 193 400 forintra), míg a garantált bérminimum 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra nőtt (nettó 232 000 forintra). A hosszú távú megállapodás értelmében a legalacsonyabb keresetűek fizetése jövőre 13, majd 14 százalékkal emelkedne. A cél pedig, hogy a minimálbér 2027-ben érje el az abban az évben várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Igen ám, de a vártnál jóval gyengébb GDP-növekedés még alaposan közbeszólhat.
Munkaadók: elkerülhetetlen az újratárgyalás
A minimálbér-emelési tervekkel kapcsolatos állóvizet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kavarta fel, amikor az RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy legalább 10 százalékos emelés valósulhat meg. Szerinte a kétszámjegyű bérfejlesztés már önmagában is nagy fegyvertény lenne egy ennyire alacsony növekedési környezetben. Más megszólalásokban viszont vezető kormánypárti politikusok, és a Nemzetgazdasági Minisztérium is úgy fogalmazott, hogy továbbra is ragaszkodnak a 13 százalékos növekedéshez.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón lapunk kérdésére azt mondta, hogy a gazdaságnövekedési tervek elmaradása lehetővé teszi a bérmegállapodás újratárgyalását, a tavaly novemberben az egyezségbe beleírt záradék alapján. Ugyanakkor a kormány célja, hogy ne, vagy csak minimálisan kelljen a megállapodásban szereplő értékeken változtatni. A probléma fő forrása, hogy tavaly év végén még 3,4 százalékos, dinamikus GDP-bővülést vártak a felek, ennek szellemében egyeztek meg a célszámokról. Igen ám, de jelenleg már csak egy ennél jóval alacsonyabb, 1 százalék alatti növekedésre van esély.
„Elkerülhetetlen a megállapodás újratárgyalása, nemcsak egy kisebb korrekcióra lesz szükség” – mondta el kérdésünkre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Perlusz László szerint az elmaradó megrendelések, a gyenge árbevétel, a magasan ragadt költségek, illetve a háborús feszültségek fokozódása mérgezik a vállalkozói környezetet itthon és a nemzetközi piacokon egyaránt.
Ebben a helyzetben meglehetősen nehézzé válik a cégek számára a béremelések kigazdálkodása, és egyre inkább a munkahelyek megőrzése válik elsődleges szemponttá. „Nincs már választásunk, mint ezekhez a körülményekhez igazítani a bérfelzárkóztatási programot” – tette hozzá a VOSZ főtitkára.
Fotó: MTI
Perlusz szerint a konkrét számokra, a vállalatokat érintő minimálbér-növelési és bérköltségcsökkentési lehetőségekre (például a szocho további mérséklésére) október közepén lehet majd rátérni, a gazdaság első háromnegyed évének adatai alapján. Megállapodás novemberben várható. A főtitkár hozzátette: ha nehéz és bizonytalan a környezet, akkor is szükség van a hosszabb távú üzleti tervekre, ez a fajta bérmegállapodási rendszer már a 2017-22-es időszakban is számos eredménnyel járt.
A szakszervezetek ragaszkodnának az eredeti tervekhez
„A munkavállalói oldal a minimálbér esetében a rögzített százalékos mértékek fenntartásában érdekelt” – jelentette ki lapunk kérdésére a Liga Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda szerint tartaniuk kell magukat a megállapodáshoz, hiszen ez szolgálhatja leginkább a kötelező legkisebb munkabér pozíciójának hosszabb távú javítását. Erre valóban nagy szükség lenne, ugyanis európai uniós összehasonlításban meglehetősen siralmasan fest most a helyzet.
Magyarország abból a szempontból sajátos helyzetben van, hogy nálunk két kötelező bérelem is érvényben van: a minimálbér és a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakörök esetében alkalmazandó garantált bérminimum. Az EU-ban, ahol van központilag meghatározott minimálbér (22 tagállam, a kivételek Olaszország, Ausztria, Dánia, Svédország és Finnország), csak egy típusú kötelező legkisebb munkabér létezik.
„A bruttó minimálbért közvetlenül euróba átszámítva sajnálatosan csak Bulgáriát előzzük meg, a garantált bérminimum esetében viszont a 17. helyen vagyunk. Vásárlóerő-paritáson már a minimálbér pozíciója is némileg kedvezőbb, a 17. helyen állunk, megelőzve Bulgária mellett Csehországot, Szlovákiát, de Lettországot és Észtországot is” – fogalmazott Mészáros Melinda.
Kellemetlen helyzetbe kerülhetne a kormány
Hasonlóan látja a helyzetet a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is, aki kategorikusan kijelentette lapunknak küldött válaszában, hogy „a megállapodást be kell tartani – e mellett fogunk érvelni a tárgyaláson”. Zlati Róbert szerint az alapcélkitűzést tekintve mindhárom oldal elképzelései változatlanok, ugyanakkor az idei GDP-növekedés valóban nehézzé teszi a megvalósítást.
Ennek egyik záloga a szociális hozzájárulási adó mértékének további, 1 százalékpontos csökkentése lehet, 13-ról 12 százalékra. Ez segíthetne a vállalatoknak a kötelező béremelések kigazdálkodásában.
„Ha a hároméves megállapodás alapcélja, azon belül pedig az éves emelések mértéke nem az eredeti tervek szerint teljesülne, az a kormánynak lenne a legkellemetlenebb. Nem véletlenül történik az ezzel kapcsolatos – sajnos naponta változó tartalmú – kormányzati nyilatkozat cunami a sajtóban” – tette hozzá Zlati Róbert.
A felek közötti tárgyalások tehát sok mindenre kiterjednek majd az őszi hónapokban. A minimálbér-emelés mértékének esetleges felülvizsgálatára, korrekciójára, a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentésének lehetőségére, illetve a garantált bérminimum növelés mértékére. Ez utóbbi kapcsán a felek nem állapodtak meg tavaly év végén 2026-os és 2027-es célszámokról, erről külön egyeztetnek majd. A Liga Szakszervezetek szerint ugyanakkor mindenképp kétszámjegyű mértéket kell meghatározni a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban. Már csak azért is, mert Magyarországon ez a fizetési kategória érinti a legtöbb munkavállalót, nagyjából 540 ezer embert, míg minimálbérre ennél kevesebben, 310 ezren vannak bejelentve.
Tavaly még óriási tervek voltak
A hazai béremelési tervekkel kapcsolatban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a kormány 2024-ben még meglehetősen optimista kijelentéseket tett. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy októberi beszédében említette meg, hogy a minimálbér 2028-ra elérheti az 1000 eurót. Ez a cikk írásának pillanatában, vagyis 2025. szeptember 15-e hétfőn bruttó 390 000 forint körüli összegnek felelne meg, de nagyjából bruttó 400 ezer forintos összegről beszélhetünk. Ha a hároméves terv változatlanul folytatódik 2026-ban és azt követően is, akkor 2027-ben bruttó 374 608 forint lehetne a minimálbér.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Egy másik komoly vállalása a kormánynak a bruttó egymillió forintos átlagbér elérése volt, szintén 2028-ra. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a júniusi bruttó átlagbér, a teljes munkaidőben alkalmazásban állóknál Magyarországon 704 400 forint volt, a mediánkereset pedig 567 700 forint, ami éves alapon 9,7 százalékos növekedést jelent. Elemzők júliusra is 10 százalék alatti, de valamivel 9 százalék fölötti bővülési ütemet várnak (a friss számokról és azoknak hátteréről hamarosan részletesen beszámolunk oldalunkon).
A statisztikák alapján 2023 márciusa és az idei év januárja között tartott ki a kétszámjegyű béremelkedési ütem a magyar gazdaságban, azóta viszont lassul a dinamika. Májusban például több mint két és fél éve a legalacsonyabb, 7,8 százalék volt a bruttó fizetésemelkedés mértéke. Csak egy évről-évre történő, kétszámjegyű növekedésnél közelíthetnénk meg a 2028-ra előirányzott célt. Azt is érdemes hozzátennünk, hogy amikor Nagy Márton erről beszélt, még feltételként a 3-6 százalékos gazdasági bővülést említette, és azt is megjegyezte, hogy 2025 első negyedévében nagy ugrást várnak a GDP-ben. Azóta már ismerjük a kijózanító valóságot: a nagy felpattanásból végül idén, a januártól-márciusig tartó időszakban éves szinten egy 0,4 százalékos csökkenés jött össze, míg 2025 egészében 1 százalékos, vagy az alatti mértékben nőhet a gazdaság.
