Globális e-kereskedelem

A TNSi által vizsgált 36 ország között idén is szerepelt Magyarország. Sajnos dicsekvésre nincs sok okunk. Bár a Global e-commerce Report 2001 által közölt egyese részadatok eddig is ismertek voltak, így összegyűjtve, nemzetközi kontextusba helyezve mégis sokkolóan hatnak. Miközben a listavezető Egyesült Államokban az internetezők harmada használja ezt a kereskedelmi csatornát, Magyarországon csak az internetezők 3 százaléka vásárol on-line. A sereghajtók között többek közt Indonéziával, Argentínával, Törökországgal és a Fülöp-szigetekkel kerültünk egy csoportba.

Hong Kong 33 százalékos "rekordjával" és a 15 százalékos átlaggal szemben a hazai internetezőknek csak 1 százaléka szerez információkat az internetről off-line vásárlás előtt. Mindez nem feltétlenül az internetezők hibája. A Dotkom szakértőinek tapasztalatai szerint Magyarországon még nagyon alacsony az internet lehetőségeivel élni képes .kereskedelmi cégek száma.

A gyenge hazai vásárlási hajlandóság okai közé tartozik az internetezők sajátos demográfiai eloszlása. Az internetezők 58 százalékát a 20 évnél fiatalabbak teszik ki, míg a nemzetközi tapasztalatok szerint az on-line vásárlás iránt leginkább fogékony 30-40 éves rétegbe mindössze a hazai behálózottak 19 százaléka esik.

Az elektronikus kiskereskedelem nálunk várhatóan a közeli hónapokban sem indul gyors fellendülésnek. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a megkérdezett magyar internetezők válaszai alapján a TNSi 0 százalékban állapította meg az e-vásárlásba a közeljövőben belépni szándékozó arányát. (A legnagyobb fejlődés Japánban várható, ahol 41 százalék az on-line vásárlást tervezők aránya.)

A TNSi tanulmányából ismét szembesülhetőnk a szomorú ténnyel, hogy a magas internetezési költségek, valamint az alacsony kereskedelmi- és vásárlási kultúra miatt Magyarország továbbra is képtelen kilépni az internetes üzlet sereghajtóinak csoportjából.