A kormány a jövőre életbe lépő munkahelyvédelmi akciótervvel kettős célt tűzött ki maga elé: egyszerre segíti a munkahelyek megőrzését és a foglalkoztatás növelését is. Egyrészt ugyanis a munkaadók az új foglalkoztatottak után is érvényesíthetik a járulékkedvezményeket, másrészt a már meglévő alkalmazottaknál is csökkenthetik ilyen módon a foglalkoztatás költségeit. Mint ismert, az akcióterv keretén belül a munkaadók jelentős járulékkedvezményeket vehetnek igénybe a 25 év alatti, 55 év feletti, a szakképzetlen munkavállalók, a tartósan munkanélküliek és a munka világába visszatérő kismamák után. Noha az érintett csoportok erőteljes átfedést mutatnak a Start-kártyás kedvezményezettekkel, az akcióterv által nyújtott kedvezmények hosszabb távra szólnak, és több embert is érintenek. A két rendszer összehasonlításáról egy korábbi cikkünkben is olvashat: Havi 36 ezret is lehet bukni Orbánék új csomagjával.
Mivel a kormány a munkavállalás esélyeit is szeretné növelni az akciótervvel, az mfor.hu ezúttal megvizsgálta, hogy alakult az érintettek, vagyis a 25 év alatti, az 55 év feletti és a szakképzetlen állástalanok száma az elmúlt években Magyarországon. A vizsgálódás során kiderült: az 55 év felettiek esetében nagy szükség is van egy foglalkoztatást ösztönző intézkedésre, számuk ugyanis az elmúlt 6 év alatt megduplázódott. 2012 augusztusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája szerint 69 ezer 55 év feletti állástalan volt a munkaerőpiacon. 25 év alattiak 87 584-en voltak, szakképzetlen álláskeresők pedig kereken 260 ezren.
Elmúlt évhez képest egyébként a 87 584 fiatal állástalan közel 1500 fővel több, az 55 év felettiek száma pedig ennél jóval nagyobb, majdnem 7000 fős bővülésről árulkodik. Esetükben azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a különböző felülvizsgálatok eredményeként a korhatár előtti nyugdíjasok közül többen ismét visszakerültek a munkaerőpiac aktív csoportjába.
Az 55 év felettieknél az elmúlt öt évben még átmenetileg sem mutatkozott létszámcsökkenés: 2007 júliusa óta előző évhez képest mindössze egyetlen hónapban volt egy pár százfős mérséklődés. Ráadásul a grafikonunk arra is enged következtetni, hogy az idősebb állástalanok esetében még a közmunkaprogramok sem jelentenek releváns segítséget - azok felfutásának hatása szinte alig mutatkozik meg a diagramon.
A létszámváltozást talán a legjobban az szemlélteti, ha megnézzük, az összes nyilvántartott álláskereső hány százalékát tették ki a vizsgált csoportok. Ez alapján jól látható, hogy a 25 év alattiak aránya 2006 után egy nagyon lassú csökkenő trendet vett fel (ami a teljes társadalmon belül csökkenő számukat, a korfa alakulását is leképezheti), ám az idei évben 2009-es szintre ugrott az arány. Bár a hetedik-nyolcadik hónapig rendre minden évben emelkedik az arányuk, a 2012 augusztusi 16,6 százaléknál magasabbra legutóbb 2009 szepterében volt példa, akkor az álláskeresők 17 százaléka volt 25 évnél fiatalabb. Némileg más a helyzet az 55 év felettieknél, ők ugyanis gyakorlatilag már 2006 óta hónapról hónapra nagyobb arányt képviselnek az álláskeresőkön belül. Így 2012 augusztusában már 13,1 százaléka az álláskeresőknek 55 év feletti volt.
A szakképzetlenek helyzete némileg javul
A munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései a szakképzetlen munkavállalókat is érinti, mivel azonban esetükben a közmunkaprogramok sokkal nagyobb ingadozást generálnak a statisztikában, külön tárgyaljuk ezt a részt. 2012 augusztusában 260 ezer szakképzetlen állástalan volt hazánkban, ami előző hónaphoz képest lényegében stagnálást mutat, előző év azonos időszakához képest viszont 9400 fővel kevesebben voltak. Ahogy az az alábbi grafikonon is látszik, létszámuk, és így az álláskeresőkön belüli arányuk az év elején 3 éves csúcsra került, a beinduló közmunkaprogramok azonban csökkentették ezt az arányt. Míg év elején még az állástalanok több mint 50 százaléka szakképzetlen volt, augusztusban arányuk 49,3 százalékra mérséklődött.
Azért viszont, hogy a közmunkaprogramok fel- és kifutásának hatását kiegyenlítsük, minden hónapra kiszámoltuk az adott és a megelőző 11 hónap átlagát, vagyis az éves gördülő átlagot. Ez alapján jól látható, hogy a helyzetük a válság után, 2009 év elejétől rohamosan romlani kezdett, és egyre nagyobb ütemben növekedett az állástalanok létszáma a korábbiakhoz képest. Ez a trend egésze, 2010 tavaszáig tartott, akkor egy hónapra 282-283 ezer fős átlaglétszámot kaptunk. A korábbiakhoz hasonló drasztikus változás viszont azóta nem következett be: ugyan tavaly nyár végére 292 ezer fős csúcsot ért el az adat, 2012 augusztusára 278 ezerre mérséklődött a gördülő átlag.
Összességében megállapítható, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv által nyújtott könnyítésre leginkább az 55 év felettiek esetében van a legnagyobb szükség, hiszen a nyugdíj előtt álló állástalanok munkaerőpiaci helyzete évek óta egyre rosszabb. Kimagasló létszámuk miatt pedig egyértelmű, hogy nagy szükség van a szakképzetlenek elhelyezkedésének támogatására.
Persze, ott vannak még a tartósan munkanélküliek is az akcióterv érintettjei között, ám róluk egy korábbi, Semmilyen ellátást nem kap az állástalanok fele című cikkünkben bővebben is olvashat. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor meg kell jegyezni azt, hogy ugyan a statisztika szerint két éves csúcson van az arányuk az álláskeresők körében, a kormány intézkedése ennél is többeket érinthet. A statisztikai meghatározással ellentétben ugyanis, mely a legalább egy éve munkanélkülit regisztrálja, a kormány azokat veszi tartósan munkanélkülinek, akik a megelőző 9 hónapban legalább fél évig állástalanok voltak.
Székely Sarolta
mfor.hu
