A magyar márkákat több csoportra osztja a tanulmány. Az úgynevezett "gigabrandek" a magyar gazdaság zászlóvivői: ide tartozik például az OTP, a most nevet változtató Matáv, a Mol, a Richter, a Chinoin, az Egis, a Pick és a Zwack.
A tradicionális magyar brandek - Boci, Tibi, Piros Mogyorós, Túró Rudi - manapság többnyire multinacionális cégek tulajdonában vannak: ide lehet sorolni a Sophianét, a Borsodi Sört, a Zalakerámiát és a Tomi mosóport is.
Az utóbbi évtizedben feljött értékes márkák listáját gazdagítja a Gyermelyi tészta, az Ulpius-ház Könyvkiadó, a Fotex, a Szamos Marcipán, a HVG, a Budmil vagy a Pesti Est ingyenes programmagazin.
A következő, s egyben e felosztás szerint utolsó csoportba olyan termékek tartoznak, amelyek a legtöbb magyar számára az élet részét alkotják, mégis, manapság márkaként már értékelhetetlenek, idézi a Magyar Reklám című lapot az MTI. Ennek oka, hogy tulajdonosuknak tartósan veszteséget termelnek vagy már csak a múlt részét képezik: ilyen az MTV, a Skála, a Goldberger, az Ikarus, a Rába, a Taurus vagy az Állami Biztosító.
A Coca-Colát más elemzések is a világ legértékesebb márkanevének kiáltották ki: az Interbrand által összeállított lista szerint az üdítőipari óriás neve 67,4 milliárd dollárt (kb. 13,4 billió forint) ér, azt követi a Microsoft 61, illetve az IBM 53,8 milliárd dolláros márkaértékkel. A 2004-es rangsorban az IBM értéke némileg csökkent, miközben a Coca-Coláé és a Microsofté jelentősen nőtt 2003-hoz képest.
Érdekes módon az amerikai Forbes magazin tavaly közzétett listáján a legtöbbre tartott amerikai brand a Procter and Gamble lett: a név piaci értékét 107,4 milliárd dollárra becsülték. A konszern 300 különböző termékkel, ebből 13 márka 1 milliárd dollár feletti forgalommal rendelkezik. A Forbes a Coca-Colát mindössze a 13. helyre tette 45,6 milliárd dolláros értékkel.
Menedzsment Fórum/MTI
Hazánk éves össztermékével vetekszik a Coca-Cola neve
A Coca-Cola márkanév értéke jelenleg mintegy 14 billió forint, ami kétharmada Magyarország teljes éves össztermékének, olvasható a Magyar Reklám című folyóirat egyik szakcikkében.
