A nagyobb munkavállalói egészségvédelem érdekében többek között a családi élet és a munka jobb összehangolását szorgalmazza az Európa Bizottság. Erre Magyarországon különösen szükség van, mivel a 45 és 60 év közötti férfiak és nők halálozási aránya az európai átlag több mint háromszorosa, és ennek a jelenségnek a hátterében elsősorban a hét végi munkavégzés áll. A hazai munkavállalók átlagosan 6 órát dolgoznak a hét utolsó napjain, a pihenés hiánya pedig tönkreteszi az egészségüket.
Egy Finnországban készült felmérés szerint a magasan kvalifikált munkavállalók az átlagnál jóval hosszabb munkaidőben dolgoznak, és időbeosztásukat tekintve nagyobb nyomás nehezedik rájuk. A Jyväskylä Egyetem tanulmánya a munkaórák számát vizsgálja a magasan képzett munkavállalók körében. Közel 10 százalékuk heti kevesebb mint 34 órában látja el feladatát, 50 százalékuk a szokásos rendben (heti 35-40 órában), míg közel egyharmaduk már 41-49 órát dolgozik hetente, egyhatoduk pedig 50 órát vagy annál akár többet is.
A finn kutatók vizsgálata szerint a munka és a magánélet közötti határvonalak gyakran elmosódnak, és a munka sokszor otthon is folytatódik. E jelenség különösen a középvezetők körében figyelhető meg. A heti 50-59 órában dolgozókat ugyanakkor a munkavégzésben nagyobb önállóság jellemzi, és magasabb jövedelem is kárpótolja őket. Azok, akik már heti 60 óra felett teljesítenek, ezt inkább kényszerből teszik, írja a Világgazdaság.
Heti 60 óra felett már kényszerből dolgozunk
Magyarországon és Európa más országaiban sem ritka, hogy akár 50 óránál is többet dolgozik hetente egy munkavállaló. Egy kutatás szerint szoros összefüggés van a képzettség és a munkával töltött idő között, írja a Világgazdaság.
