Természeti csapás és ökológiai katasztrófa
A Richter-skála szerinti 9,0-es erősségű (más források szerint csak 8,9-es) 2011-es tóhokui földrengés és szökőár 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46, közép-európai idő szerint 6 óra 46 perckor következett be. A japán meteorológiai intézet szerint ez volt a Japánban valaha bekövetkezett legnagyobb földrengés. A rengést szökőár követte, 10 méteres hullámokkal. A katasztrófa több ezer áldozatot követelt, miközben ennek többszöröse volt az eltűntek száma.
Az anyagi kár is hatalmas volt, utak és vasutak mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki és gátak is átszakadtak. Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, és 1,4 millió víz nélkül. 2011. március 12-én helyi idő szerint 15 óra 36 perckor nagy erejű vegyi robbanás történt a Fukushima Dai Icsi (Fukushima I) atomerőmű 1-es reaktorcsarnokában, majd március 14-én hétfőn reggel a 3-asban is.
"Minden bizonnyal kormányzati gazdaságélénkítés jön majd, hogy újjáépítsék az országot, de a költségvetési hiány már így is közel 10 százalékos. Ez az esemény volt a legrosszabb, ami Japánnal történhetett, ráadásul éppen a legrosszabbkor" – hangzott az első értékelés Nouriel Roubinitől, a világhírű közgazdásztól az események kapcsán.
Összeomlott a tőzsdeindex is
A földrengést követő hétfőn aztán napvilágot láttak az első becslések is a lehetséges következmények kapcsán. Több nagy befektetési bank elemzői is úgy kalkuláltak, hogy a károk minden eddigi csapás hatását túlszárnyalhatják. A Barclays Capital első becslése 15 ezer milliárd jenre (több mint 180 milliárd dollárra) taksálta a várható teljes kárösszeget. A ház számításai szerint ez a japán gazdaság évi összteljesítményének hozzávetőleg a 3 százaléka. Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Bank of America-Merrill Lynch becslésében azt jósolta, hogy a katasztrófa 0,2-0,3 százalékponttal csökkenti a japán gazdasági növekedés idei ütemét, ám a cég szerint az újjáépítési kiadásokból eredő későbbi többletkereslet várhatóan meghaladja majd az éves GDP-érték 1 százalékát.
A hatás a piacokon is elsöprő volt, a tokiói tőzsde indexe, a Nikkei a földrengés napján csak 1,7 százalékkal esett, ám a következő napokban megindult a piacon is a cunami, hiszen hétfőn 6 majd kedden további 10 százalékos zuhanás jött.
Ezzel párhuzamosan a jen félelmetes erősödésbe kezdett, a csapás előtt 83 dolláros szintről viszonylag rövid idő alatt 5 dollárral esett. A jennek a várható gazdasági nehézségek miatt ugyan elvileg gyengülnie kellett volna, ám az újjáépítés forrásait elsősorban külföldi (többnyire amerikai) államkötvények értékesítéséből és hazaviteléből finanszírozták, így a jen iránti megnövekedett kereslet hatott az árfolyamokra. A történethez tartozik, hogy áprilisban egy komolyabb intervenciót követően 85 dollár is volt a jen, ám ezt követően ismét a japán deviza erősödött, és az év második felében döntően a 77-78 dolláros sávban mozgott a jen.
Megtorpant az autóipar
A rövid távú hatásokat tekintve két szektorban okozott komoly fejfájást a természeti csapás, illetve az annak hatására megtörtént atomkatasztrófa. Az elektronikai ipar és az autógyártók kapcsán is arra figyelmeztettek az elemzők, hogy alkatrészellátási zavarok keletkezhetnek, akadozhat majd több márka esetén a termelés, és időlegesen a késztermékek hiányával is számolni kell a számítógépek, mobiltelefonok és a gépkocsik piacán.
A katasztrófa után mind a hat nagy japán autóipari cég - a Toyota, a Nissan és a Honda mellett a Suzuki, a Mazda és a Mitsubishi is - a hazai gyártás leállítására kényszerült. Több telephelyen károk keletkeztek, és leállt számos alapanyag- és alkatrész-beszállító is. Nem csak az európai leányvállalatokat (például a magyar Suzuki gyárat) érintette az alkatrészhiány, de az ellátási lánc megszakadása miatt akadozott a termelés a Renault és az Opel több európai gyárában is.
Komoly mértékben visszafogja a globális feldolgozó és szolgáltatási szektorok teljesítményének növekedési ütemét a japán földrengés- és szökőár-katasztrófa - állapította meg a JP Morgan az általa összeállított globális összágazati beszerzőmenedzser-index (PMI) alapján, amely tavasszal féléves mélypontra esett vissza, jórészt a japán szerencsétlenség világgazdasági kihatásai miatt.
A katasztrófa után jó egy hónap kellett a károk elhárítására, ami miatt a tavaszi gazdasági adatok igen kedvezőtlenül alakultak Japánban, hiszen erőteljesen visszaesett az ipari termelés, ahogy a GDP is a korábban jelzettnél jobban gyengült. A gyenge első féléves GDP-adatok után ugyanakkor az ősz kellemes meglepetést és komoly fordulatot hozott, a várt 5,9 százaléknál is nagyobb mértékben, 6 százalékkal bővült a japán gazdaság egy év alatt. A növekedés motorja a márciusi földrengés és cunami okozta pusztítás helyreállítási munkálatai voltak, de jelentősen nőtt az export és a lakossági fogyasztás is.
Figyelembe véve, hogy a tavasz során az arab forradalmak, és az európai adósságválság is alaposan kikezdte a befektetők idegrendszerét, azt lehet mondani, hogy a földrengés gazdasági utóhatásai nem voltak – az első reakciók által jósoltak után - megrendítőek, igaz a megnövekedett hiány finanszírozása komoly kihívás lehet a következő japán kormánynak, mely az ősszel lépett hivatalába.
Komoly hatások az energetikában
Egy szektorban ugyanakkor nagyon komoly, és mélyreható változásokat indukáltak a következmények, elsősorban a már említett fukushimai atomerőmű katasztrófája. Az elmúlt években reneszánszát élő atomenergia iránt egy pillanat alatt elillant a bizalom. Egy, a nyár elején publikált nemzetközi felmérés szerint például világszerte erőteljesen csökkent az atomenergia támogatottsága, az ellenzők 26 százaléka a japán fukushimai erőmű katasztrófájával indokolja a döntését, a 24 országban készült kutatás szerint az atomenergia jelenleg kevésbé támogatott energiaforrás, mint a szén.
Az atomenergia kapcsán korábban megosztott német politikai elit a nyár folyamán lépett, és június végén a Bundestag döntést hozott a németországi atomerőművek bezárásáról. Ha nem is ilyen határozottan, de máshol is történtek lépések az atomenergia szerepének újragondolására, így a világ számos nagyhatalma már azon gondolkoznak, vajon folytassák-e új erőművek építését. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a kieső energiát pótolni kell, a csökkenő földgáz készletek miatt várhatóan a gáztüzelésű és az alternatív energiával - leginkább szél- és napenergiával
mfor.hu
