Az EU-csatlakozással a magyar infrastruktúra korszerűsítését, bővítését is szolgáló új (pénz)eszközök jelennek meg. A pénzt mindenekelőtt a közutak építésére fordítják. Nagyon sürget a vasút és a folyami hajózás szerkezeti átalakítása és részbeni privatizálására is.
Döntő jelentőségűvé válik a közlekedési infrastruktúra továbbépítése a magyar gazdaság fejlődése szempontjából a következő években. Mind több nemzetközi vállalat akar ugyanis - tekintettel az ország központi fekvésérc - logisztikai központokat létesíteni magyar földön, és kihasználni annak a lehetőségét, hogy jók a közlekedési kapcsolatok a környező hét országgal.
Az 1994-98 közötti első beruházási hullám eredményeként stratégiailag fontos két autópálya épült, ám csak 2001-ben láttak hozzá újra a távolsági útvonalhálózat kiépítéséhez. A 2002 nyarán végbement kormányváltás után bővítették a magyar útépítési koncepciót. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tájékoztatása szerint a törvényhozási időszak végéig, 2006 tavaszáig a mostani kormányzat 300 km új autópályait ad át a forgalomnak, és további 500-570 km építését kezdi el. Csillag abból indul ki, hogy a 2004-2006 közötti három évben mintegy 150 milliárd forint (kb. 610 millió euró) áramlik át az uniós közös kasszából a magyar útépítésbe.
Jelenleg mindössze 460 km a magyar gyorsforgalmi úthálózat. Az autóutak (főközlekedési útvonalak] építését részben az államháztartás finanszírozza, részben pedig a 2004-től várható EU-s támogatások fedezik.
A kormány 2003-i költségvetéséből csak a már elkezdett építkezésekre jut fedezet, új projektekkel legkorábban a 2004-i tervezési és versenykiírási szakaszban lehet számolni.
Az útépítésnek az állami költségvetésből való közvetlen finanszírozásának eszközei részben a még meglévő állami vállalatok privatizációjából származó bevételekből származnak. Most éppen azt várják, hogy felújítható-e a magántőkés útépítés koncessziós alapon. Itt nem anyagi fedezet, építés és üzemeltetés teljes köréről van szó, hanem csak az egyes projektek pénzügyi és építési teendői átadásáról a magángazdaságnak. Az üzemeltetést lízingalapon az Állami Autópálya-kezelő (AAK) Rt. venné át.
A magyar állami vasúttársaság, a MÁV szerkezeti átalakítása évekkel ezelőtt elkezdődött. 1999-ben tízéves, 4 milliárd euró összegű beruházási programról határoztak - ám mind ez ideig jóformán semmi sem történt.
Forrás: Magyar Közlekedés
Infrastruktúra-fejlesztés kell térség logisztikai központjává váláshoz
Magyarország klasszikus tranzitország, amelyet mindig is egy sor vállalat használt a közép- és kelet-európai térség logisztikai központjaként.
