Első alkalommal a beérkezett pályázatok nem érték el a privatizációs szervezet által elvárt szakmai színvonalat, így a három jelentkező ellenére is eredménytelennek kellett nyilvánítani a tendert. A második körben pedig az jelentett problémát, hogy az ÁPV Rt. előzetes befektetői tájékoztatása, piacfelmérése ellenére végül is csak két pályázó nyújtott be ajánlatot. Pedig a hirdetési szakaszban számos, igen nagy nevű szakmai cég is jelentkezett. "Az érdeklődés elmaradt a várttól, nem beszélhettünk igazán nagy versenyről" - mondta el lapunknak korábban Oravecz Péter.
A korábbiakhoz hasonlóan a mostani tenderen is az ÁPV Rt. a Budapest Szabadkikötő Logisztikai (BSZL) Rt. 3514 darab, egyenként 100 ezer forint névértékű, 99 százalékos tulajdoni hányadát megtestesítő részvény megvásárlására írták ki. A privatizáció céljaként az árbevétel maximalizálását, a tevékenység fenntartását és a fejlesztési források biztosítását jelölte meg. A pályázati dokumentáció vételára egymillió ötszázezer forint.
A BSZL. Rt az ÁPV Rt. 100 százalékos tulajdonában lévő MAHART-Szabadkikötő (MSZ) Rt. szétválásával jött létre 2005-ben. Alaptőkéje 355 millió forint, és a cég rendelkezik a Csepeli Szabadkikötő üzemeltetésének 75 évre szóló jogával, valamint az MSZ tartósan állami tulajdonban maradt vagyonának 75 évre szóló haszonélvezeti jogával. A vagyon a földterületeket, az ezeken álló építményeket és az infrastruktúrát jelenti.
