A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a következő időszakban elfogadandó nemzeti közlekedési stratégia célja a tömegközlekedés minőségének javítása, olyan átalakítás, amely élhetőbbé teszi az országot.
A nemzeti ipar új zászlóshajója
Lázár János szerint az elmúlt hat év gazdasági tevékenysége lehetővé teszi, hogy a magyar autóbuszgyártást visszategyék a nemzetközi buszgyártás térképére. Mára már létezik egy olyan magyar buszgyártó kapacitás, amely a tömegközlekedésben bekövetkező változások, beszerzések esetén biztosítja a magyar ipar érdekeinek érvényesülését – mondta.
Magyarország arra vállalkozik a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott stratégiával, hogy a nemzeti járműipart újraépítse, előtérbe helyezze az autóbuszgyártást a következő időszakban. A nemzeti ipar zászlóshajója lehet az autóbuszgyártás - fogalmazta meg a célokat a miniszter, jelezve azt is, hogy a stratégiát két hét múlva tárgyalja a kormány.
Évi ezer buszt kell cserélni
Kérdésekre beszámolt arról, hogy 8-10 autóbuszgyártó céggel számolnak, amelyeknek nem okozhat gondot - kormányzati támogatással
évente ezer jármű előállítása.
Rámutatott, hogy Magyarországon 6500 busz vesz részt a tömegközlekedésben a fővárosban és Volánoknál, ezeket a következő években cserélni kell.
Ha lesz magyar megrendelés, lesz magyar buszgyártás
A miniszter szerint akkor nyer értelmet az export, ha itthon már nagy tömegben tudnak buszokat eladni a magyar gyártók. Ehhez pedig elmondása alapján az szükséges, hogy a legyártott buszokat vegyék meg a magyar önkormányzatok, mert így majd beindul az ipar, és lehet exportálni külföldre.
Éppen ezért szeretnének együttműködni a fővárossal is ebben, így a hármas metró felújításával kapcsolatban lengyel buszok beszerzése helyett a darabonként 4-5 millió forinttal drágább magyar buszok vásárlására kérték a BKV-t. Mindezt csak azért, hogy a magyar ipart erősítsék, de ők senkire nem erőltetnek semmit – hangsúlyozta Lázár, hanem
"kérünk és együttműködést ajánlunk".
A nemzeti autóbuszgyártás kapjon Budapesttől egy esélyt és így szerinte reális a lehetőség arra, hogy a kormány komoly előrelépést tegyen a nemzeti buszipar feltámasztására, és visszahelyezze azt Európa térképére évi 1000 busz előállításával a 2020-as évekre.
Ilyen buszokkal találkozhatunk Budapesten
Nincs jelenleg magyar buszgyártás?
Tarlós István szerint azonban csúszhat a hármas metró felújítása, mivel "nem biztos, hogy a magyar buszok ideérnek novemberig". A főpolgármester a Hír Tv-ben reagált arra, hogy a Magyar Közlönyben pénteken megjelentek szerint a kormány átírta az Európai Beruházási Bank hitelének feltételeit, vagyis a főváros nem vehet belőle 150 buszt a hármasas metró felújítása miatt szükséges járműpótlásra, Tarlós úgy reagált: megszületett a kormányhatározat, ők tudomásul veszik, hogy nemzetgazdasági érdekre hivatkoznak,
de magyar buszgyártás jelenleg nincsen.
Buszgyártó nagyhatalmak
Miközben - már ha hihetünk Tarlós István szavainak - 150 busz legyártása problémát jelent a magyar vállalkozásoknak, a nemzetközi piac nagypályás játékosai egészen más darabszámokkal dolgoznak. Ezekhez képest ugyanis még a Lázár János által remélt éves 1000 darabos széria is meglehetősen alacsony.
Az abszolút piacvezetőnek a Mercedes-Benz számít a buszgyártok között. Az éves jelentés szerint 2015-ben 28,1 ezer buszt adtak el a nagyvilágban. A MAN ehhez képest a 2015-ös éves jelentési periódusában 6105 buszt értékesített. A svéd Volvo 8900 buszt adott el az elmúlt évben, szintén rekordot döntve ezzel. A negyedik legnagyobb cég az Iveco pedig 8,6 ezer buszt gyártott le.
MI a helyzet itthon?
Az 1975-ös adatokhoz képest mintegy harminc év alatt évi 10,8 ezerről 2009-re 200 körülire csökkent a legyártott járművek száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az autóbuszipar visszaszorulásával a buszállomány 2005 óta jelentősen átalakult. Az elöregedő (a buszok több mint 60 százalékának kora meghaladja a tizenöt évet) géppark folyamatos pótlása főleg külföldi beszerzésből valósul meg. Mégpedig a legnagyobb gyártóktól, azaz a Mercedes, a MAN, a Volvo és az Iveco cégektől. Leginkább a Mercedes és a Volvo dominál nálunk a beszerzéseknél.
(KSH)
Az Auto Rad Controlle és a Széles Gábor-féle Műszertechnika 2010-ben közösen ugyan felélesztette az Ikarust, és újra készítettek városi buszokat, de a 2014-ben elkészült 22 jármű nem nevezhető túl jelentősnek. Érdekes módon a meglévő többi márka nem a megszokott 10-12 méter hosszú járművek, hanem a speciális igényekre (szűk utakra, kevés utasra) tervezett midibuszok kategóriájában készített járműveket. Más kérdés, hogy azóta a piac és az Ikarusz márkanév mögött álló cég is megváltozott.
Nabitól az Ikaruszig
Május elején a hazai sajtó arról számolt be, hogy beolvad a Mabi-Bus Kft.-be az Ikarus Egyedi Autóbusz Gyártó Kft., és utóbbi néven folytatja működését.
A Mabi-Bus 2013-ig Nabiként üzemelt, ekkor vásárolta fel az Evopro csoport, majd saját fejlesztésbe kezdtek, ennek eredménye a Modulo buszcsalád, ami elektromos és hibrid meghajtással és kompozit karosszériával készül.
Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Egyesületének (Mabusz) elnöke a közelmúltban azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy szerinte a jelenlegi körülmények között arra sincs mód, hogy külföldön labdába rúgjon a hazai ágazat, hiszen évi 100-150 busz gyártása nagyon kevés. A hazai gyártók becslések szerint évi 5-600 busz gyártására lennének képesek.
A Mabusz elnöke elmondta azt is, hogy mára teljesen kialakult és megszilárdultnak tűnik a magyar tulajdonú autóbuszgyártó piac. Gyakorlatilag két nagy gyártóvállalat vetette meg lábát, a mosonmagyaróvári és győri székhelyű Kravtex, valamint a budapesti központú Mabi-Bus Kft. A helyi, helyközi autóbuszigényeket ez a két cég gyakorlatilag le tudná fedni, és összesen 800 autóbusz legyártására képes.
Lázár nagy álma az ezres nagyságrendű éves előállításról így nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak 2020-ra, de ettől még nagyon pici pont marad nemzetközi kitekintésben a magyar buszgyártás az európai térképen.
mfor.hu
