4p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A részvényárfolyamoknak, elsősorban a csúcstechnika szektorában, hatásuk van a konjunktúra alakulására, és alakulásuk előrejelzésre is használható, de a világgazdaság különböző régióiban a fenti megállapítást megalapozó korrelációk eltérő erejűek.

A részvényárfolyamoknak, elsősorban a csúcstechnika szektorában, hatásuk van a konjunktúra alakulására, és alakulásuk előrejelzésre is használható, de a világgazdaság különböző régióiban a fenti megállapítást megalapozó korrelációk eltérő erejűek -- írja az IMF félévi jelentése.

A csúcstechnikai (távközlés, média, információtechnika és szoftver) vállalatok részvényeinek látványos emelkedése és ezt követő zuhanása nem korlátozódott az Egyesült Államokra. Továbbá a csúcstechnikai részvények áralakulása a legutóbbi évtizedben egyre egyöntetűbbé vált. Az egyes hagyományos szektorok részvényárfolyamainak alakulásáról ez nem mondható el, noha összességükben az évtized második felében szintén együtt mozogtak, kivéve az időszak legvégét.

A világméretű áresés 2000-ben fontos regionális eltéréseket leplezett. Először is nagy különbségek vannak a részvénypiacok és a GDP arányában az egyes régiók között. Az Egyesült Államokban 2000 végén a részvények összességének piaci értéke körülbelül a GDP 130 százaléka volt, ennek egyharmada csúcstechnikai. Az Egyesült Királyságban az arány jóval nagyobb, a kontinentális Európában jóval kisebb.

Az öreg kontinensen a csúcstechnikai ágazatok közül a távközlés a legnagyobb, az Egyesült Államokban szélesebb alapú a megoszlás, az ázsiai országokban a félvezetők és a részegységek gyártása miatt az információtechnika és a távközlés nagyjából egyforma jelentőségű. Ezek a különbségek befolyásolják a régiók hosszú távú növekedését, és eltérővé teszik az értéktőzsdék és a reálgazdaság konjunktúrája közti kapcsolatot. Például a távközlés nagyobb súlya miatt az ázsiai, latin-amerikai és európai régió kevésbé érzékeny az "új gazdaság" változásai és fokozottabban a távközlés körüli vélemények iránt.

A részvényárfolyamok változása a háztartások bevételei és vagyona módosulásának következtében érinti a személyi fogyasztást. Leginkább ott, ahol a részvénybefektetés elterjedt, és a részvények piaci értéke nagy a GDP-hez mérve. Ez az angolszász országokra jellemző.

A csúcstechnikai és a hagyományos ágazatok részvénytulajdonosainak reagálása részvényeik árfolyamának változására eltérő, mert a vizsgálatok azt mutatják, hogy a háztartások fogyasztási hajlandósága a részvényjövedelemből más, mint az egyéb típusú vagyonból. A csúcstechnikai részvények árfolyama ingadozóbb, ezért a háztartások kockázatosabbnak látják őket, és kevésbé hajlandók fogyasztásra költeni a belőlük származó jövedelmet. Másrészt a részvényopciók és a jutalmul kapott opciók elterjedése következtében nőtt a fogyasztási hajlandóság a csúcstechnikai részvénytulajdon értéke alapján.

Észak-Amerikában és Nagy-Britanniában a csúcstechnikai részvények egydolláros áremelkedése 4 centtel növeli a fogyasztást, esése ugyanannyival csökkenti. Az egyéb részvények esetében ez a rugalmassági mutató 5 cent. A kontinentális Európában viszont a hagyományos körben egy százalék, míg a csúcstechnikaiban hasonló az amerikai és angol értékhez, statisztikailag szignifikáns. Ezért az utóbbi részvények árfolyamának esése az általában feltételezettnél erősebben érintheti a fogyasztást a kontinensen.

Ami a befektetéseket illeti, a csúcstechnikai cégek korlátozottabban juthattak tőkéhez kötvénykibocsátással vagy bankkölcsönnel, ezért jobban rá voltak utalva a részvénykibocsátásra. Ez arra vezet, hogy az áringadozások a részvénypiacon egymást kölcsönösen erősítő kapcsolatban vannak a befektetésekkel. Ezt a tényt a statisztikai adatok is mutatják. A kontinentális Európában a hagyományos ágazatok részvényeinek az angolszászokhoz képest viszonylag kisebb hatása a befektetésekre a hagyományok, a kereskedelmi jog különbségével, a vállalatfelvásárlások kisebb gyakoriságával, az alkalmazottak nagyobb beleszólási lehetőségével és a kölcsöntőke nagyobb súlyával magyarázható. Mindezek alapján a részvények, különösen a csúcstechnikai részvények árfolyama a rövid távú kamatlábakkal együtt megbízhatóan jelzi a konjunktúra várható alakulását.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!