Jó előrejelző a részvényárfolyam

A részvényárfolyamoknak, elsősorban a csúcstechnika szektorában, hatásuk van a konjunktúra alakulására, és alakulásuk előrejelzésre is használható, de a világgazdaság különböző régióiban a fenti megállapítást megalapozó korrelációk eltérő erejűek -- írja az IMF félévi jelentése.

A csúcstechnikai (távközlés, média, információtechnika és szoftver) vállalatok részvényeinek látványos emelkedése és ezt követő zuhanása nem korlátozódott az Egyesült Államokra. Továbbá a csúcstechnikai részvények áralakulása a legutóbbi évtizedben egyre egyöntetűbbé vált. Az egyes hagyományos szektorok részvényárfolyamainak alakulásáról ez nem mondható el, noha összességükben az évtized második felében szintén együtt mozogtak, kivéve az időszak legvégét.

A világméretű áresés 2000-ben fontos regionális eltéréseket leplezett. Először is nagy különbségek vannak a részvénypiacok és a GDP arányában az egyes régiók között. Az Egyesült Államokban 2000 végén a részvények összességének piaci értéke körülbelül a GDP 130 százaléka volt, ennek egyharmada csúcstechnikai. Az Egyesült Királyságban az arány jóval nagyobb, a kontinentális Európában jóval kisebb.

Az öreg kontinensen a csúcstechnikai ágazatok közül a távközlés a legnagyobb, az Egyesült Államokban szélesebb alapú a megoszlás, az ázsiai országokban a félvezetők és a részegységek gyártása miatt az információtechnika és a távközlés nagyjából egyforma jelentőségű. Ezek a különbségek befolyásolják a régiók hosszú távú növekedését, és eltérővé teszik az értéktőzsdék és a reálgazdaság konjunktúrája közti kapcsolatot. Például a távközlés nagyobb súlya miatt az ázsiai, latin-amerikai és európai régió kevésbé érzékeny az "új gazdaság" változásai és fokozottabban a távközlés körüli vélemények iránt.

A részvényárfolyamok változása a háztartások bevételei és vagyona módosulásának következtében érinti a személyi fogyasztást. Leginkább ott, ahol a részvénybefektetés elterjedt, és a részvények piaci értéke nagy a GDP-hez mérve. Ez az angolszász országokra jellemző.

A csúcstechnikai és a hagyományos ágazatok részvénytulajdonosainak reagálása részvényeik árfolyamának változására eltérő, mert a vizsgálatok azt mutatják, hogy a háztartások fogyasztási hajlandósága a részvényjövedelemből más, mint az egyéb típusú vagyonból. A csúcstechnikai részvények árfolyama ingadozóbb, ezért a háztartások kockázatosabbnak látják őket, és kevésbé hajlandók fogyasztásra költeni a belőlük származó jövedelmet. Másrészt a részvényopciók és a jutalmul kapott opciók elterjedése következtében nőtt a fogyasztási hajlandóság a csúcstechnikai részvénytulajdon értéke alapján.

Észak-Amerikában és Nagy-Britanniában a csúcstechnikai részvények egydolláros áremelkedése 4 centtel növeli a fogyasztást, esése ugyanannyival csökkenti. Az egyéb részvények esetében ez a rugalmassági mutató 5 cent. A kontinentális Európában viszont a hagyományos körben egy százalék, míg a csúcstechnikaiban hasonló az amerikai és angol értékhez, statisztikailag szignifikáns. Ezért az utóbbi részvények árfolyamának esése az általában feltételezettnél erősebben érintheti a fogyasztást a kontinensen.

Ami a befektetéseket illeti, a csúcstechnikai cégek korlátozottabban juthattak tőkéhez kötvénykibocsátással vagy bankkölcsönnel, ezért jobban rá voltak utalva a részvénykibocsátásra. Ez arra vezet, hogy az áringadozások a részvénypiacon egymást kölcsönösen erősítő kapcsolatban vannak a befektetésekkel. Ezt a tényt a statisztikai adatok is mutatják. A kontinentális Európában a hagyományos ágazatok részvényeinek az angolszászokhoz képest viszonylag kisebb hatása a befektetésekre a hagyományok, a kereskedelmi jog különbségével, a vállalatfelvásárlások kisebb gyakoriságával, az alkalmazottak nagyobb beleszólási lehetőségével és a kölcsöntőke nagyobb súlyával magyarázható. Mindezek alapján a részvények, különösen a csúcstechnikai részvények árfolyama a rövid távú kamatlábakkal együtt megbízhatóan jelzi a konjunktúra várható alakulását.