Az University of Southern California in Los Angeles, az University of Chicago és az University of Texas közös felmérése 526 igazgatóra terjedt ki, a Honda, a General Motors és a Ford cégek értékesítési részlegeinél. Az egyéni megítélés szerint adott plusz kompenzáció a vezetők egy részénél a fizetésnek általában 20 százalékát tette ki. Az elemzésbe bevont menedzserek háromnegyede azonban nem kapott bónuszt a vizsgált évben.
Az illető egyéni teljesítménye alapján szubjektíven megítélt prémium rendkívül pozitívan hatott az anyagi juttatással kapcsolatos elégedettségre. Elsősorban azokat a motiválja a bónusz, akik hosszabb ideje töltik be ugyanazt a munkakört. A nem egységesen kiosztott plusz juttatás az egyéni teljesítményre is pozitív hatással van: hosszú távú jótékony hatása összevethető a tréningével. A kutatók szerint a stabil juttatási rendszerek nem tudják az olyan területeken elért kiemelkedő teljesítményt díjazni, mint a csapatmunka vagy az innováció.
A szubjektivitásnak megvannak az előnyei, ugyanakkor a hátrányai is. Amennyiben hiányosan informált a felsővezetés a menedzserek egyéni teljesítményéről, vagy a beosztottak megtévesztően viselkednek, a prémiumok odaítélése több kárt okozhat, mint hasznot.
(Menedzsment Fórum)
Jó hatásúak a szubjektíven odaítélt prémiumok
A szubjektív megítélés alapján kiosztott bónuszok motiválják a leghatékonyabban a felsővezetőket, derül ki egy amerikai kutatásból.
