A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége több javaslatot is megfogalmazott a hazai munkaerőpiaci helyzet javításáért, melynek egyik pontja az országon belüli mobilitás javítása. Ennek apropóján a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatainak segítségével megvizsgáltuk a piac májusi keresleti és kínálati oldalát az álláskeresők és a betöltetlen álláshelyek alapján.
Tovább szakad az ország munkaerőpiaca
Ha a 2016. májusi adatokat megvizsgáljuk, akkor megfigyelhetjük, hogy Budapesten 6 százalékkal magasabb az álláskeresők létszáma a betöltetlen álláshelyek számához képest. Ugyanez Győr-Moson-Sopron megyében 8 százalékos, Vas megyében 16 százalékos, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 87 százalékos különbségen realizálódott. Vagyis ezekben a megyékben a legfeszesebb a munkaerőpiac, itt a legnagyobb az álláshelyekért folytatott verseny a regisztrált álláskeresők között. Az ekkora verseny ráadásul a munkaadókat hozza nehezebb helyzetbe, és ahogy azt a sajtóhírek alapján már tudhatjuk, ez fokozódó bérfeszültséget is eredményez, hiszen egyre nehezebbé válik megtalálni és megtartani a megfelelő munkaerőt.
A feszes piacot jól szemlélteti, hogy például Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben országos viszonylatban is a legalacsonyabb, 3 százalék alatti a munkanélküliségi ráta.
Ezzel szemben az ország másik felében a folyamatok tökéletes ellenéte rajzolódik ki. A munkaerőpiaci szempontból legnehezebb helyzetben lévő térségekben a legnagyobb az álláskeresők és a betöltetlen álláshelyek száma közötti különbség, amit visszatükröz a rendkívül magas munkanélküliségi ráta is. Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Szabolcs-Szatmár megyékben átlagosan ötszöröse a regisztrált álláskeresők száma a betöltetlen állásokénak. Ez Nógrád megyében 8,1, Borsod-Abaúj-Zemplénben 7,4, Baranyában 8,3, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 13,5 százalékos munkanélküliségi rátával párosult 2016 első negyedévében.
(nfsz.hu)
Az itt lévő álláskeresők azok, akik nagy valószínűséggel a legnagyobb mobilitással rendelkezhetnének, és - a feszes munkaerőpiaccal rendelkező - Budapest vagy Győr fel tudná őket szívni. Utóbbi megyében például 3762 betöltetlen álláshelyre 4045 álláskereső jut 2,3 százalékos rekord alacsony munkanélküliségi rátával. Itt az is valószínűsíthető, hogy pont a munkanélküliségi rátából kifolyólag a kevesebb mint négyezer álláshelyre más megyékből kell bevonzania majd a győri cégeknek a munkaerőt. Hiába van tehát közel négyezer pék, ha háromezer öntőmunkásra van szükség.
Ezekkel szemben Tolna megyében a rendelkezésre álló üres álláshelyek száma (846) közel nyolcada a vizsgált időpontban regisztrált álláskeresőknek (7472), ugyanakkor viszonylag alacsony, az országos átlag alatti, mintegy 4,6 százalékos munkanélküliségi rátával bír. Ha Tolna megye adatait összevetjük egy hasonló népességgel bíró megye, például Vas megye adataival, akkor kiugróan alacsonynak tűnik Tolna megyében a rendelkezésre álló munkahelyek száma. Így feltételezhető, hogy amennyiben a jövőben nem jön létre nagyobb számban új munkahely, a régióban a munkanélküliség növekedésére lehet majd számítani.
mfor.hu
