A műsorban megszólaltatott egyik szakember felhívta rá a figyelmet, hogy míg 2006-ban mintegy félmillió tehergépkocsi haladt át Szerbián, addig idén legfeljebb 350 ezer várható, s ez jelentősen lecsökkenti a tranzitforgalomból származó bevételeket.
A nemzetközi közúti forgalom jelentős irányváltásának több oka van. Az egyik, hogy Románia és Bulgária EU-taggá válása óta a rajtuk és Magyarországon keresztül vezető 4-es európai korridort választó, Törökországról és a Közel-Keletről érkező járműveknek csak egyszer, a görög határon kell átesniük vámellenőrzésen, aztán Amszterdamig, Londonig, Lisszabonig, Stockholmig mehetnek minden hivatalos procedúra nélkül.
Ezzel szemben azoknak, akik a Macedónián és Szerbián át haladó 10-es korridor mellett döntenek, ha Magyarországra tartanak, akkor három, ha még Horvátországot is útba ejtik, akkor öt vámvizsgálaton kell túljutniuk, mire az EU-ba érnek. Mindez jókora időveszteség, s önmagában is riasztó.
Ehhez jönnek még az igen magas útvámok. Szerbiában kapus rendszer van érvényben, s ahhoz, hogy egy Magyarország felől érkező kamion lejusson a Macedónia felé tartó autópálya végéig, Leskovácra, a sofőrnek 13 730 dinárt (mintegy 41 ezer forintot) kell kifizetnie, pedig a 454 kilométeres útból csaknem kétszáz kilométert száz kilométeres óránkénti sebességű autóúton, másik százat pedig olyan autópályán tesz meg, amelyet meredek, ugyancsak százas sebességre méretezett kanyarok tarkítanak.
A személygépkocsival utazók ugyanezért 2 250 dinárt (6 750 forintot fizetnek), a buszoknak pedig (s eddig belőlük is rengeteg volt, mivel Magyarországról Görögországba nagyon sok turista azokkal utazik) 6 690 dinárba, több mint húszezer forintba kerül, hogy átérjenek Szerbián. A szerb rendszámú járművek ezeknek a tarifáknak a felét fizetik.
