Abban viszont egység látszik kialakulni, hogy az e-kereskedelemben eladóként részt vevő cégeket a vásárlókról szóló adatok tárolására kötelezik.
Német-, Olasz- és Finnország, Ausztria, valamint Dánia saját jogrendjében már bevezette a spam tiltását célzó úgynevezett "opt-in" formulát. Ennek értelmében a direkt marketinggel foglalkozó cégek csak akkor küldhetnek reklámokat e-mailben, ha ezt a címzett előtte kifejezetten kéri.
Nagy-Britannia, Franciaország, Luxemburg és Írország ezzel szemben az "opt-out" megoldást szorgalmazza, amely szerint a címzettnek azt kell nyilatkozatban kérnie, ha nem akar "spam"-eket kapni. Elemzők szerint ez a megoldás egyértelműen kedvez a direkt marketing cégeknek, míg a fogyasztóvédő szervezetek az "opt-in" megoldás mellett állnak ki.
A két tábor közötti vita tegnap megakadályozta, hogy az unió egyezségre jusson a 97/66-os számú adatvédelmi direktíva módosításáról. A svéd elnökség úgy véli, nem kell mindenáron megállapodni, lehetséges megoldás az is, hogy a spamszabályozás nemzeti hatáskörben marad.
A direktívamódosítás másik kulcsterülete annak megtiltása lehet, hogy az e-kereskedelemben részt vevő cégek azonnal töröljék vevőik adatait, amint számlázási célból már nincs szükségük azokra. A tagállamok a Reuters szerint egyetértenek abban, hogy -- bűnüldözési céllal -- bizonyos minimális adattárolási időszakot írjanak elő ezen vállalatok számára.
Az iparág máris tiltakozik, s nem csupán a várható költségek miatt. "Ez aláásná az e-kereskedelembe vetett fogyasztói bizalmat és emiatt elrettentené a szektorba irányuló befektetéseket" - véli például a brit iparszövetség illetékese. Egyes szakértők szerint az adattárolási kötelezettség ellentétes lenne a személyes adatok védelméről szóló EU-rendelkezésekkel is.
Kötelező lehet az adattárolás
Két táborra szakadtak az EU-tagállamok a kéretlen reklám e-mail (spam) uniós szintű betiltását célzó direktívatervezet vitája során a távközlési miniszterek tegnapi luxembourgi tanácsülésén.
