A magyarországi válaszadók majdnem háromnegyede hajlandó lenne lakóhelyet váltani az ideális állás kedvéért; sokan készek lennének akár másik országba vagy másik kontinensre is elköltözni a kívánt pozíció megszerzése érdekében a Kelly Services legújabb felmérése szerint, melyben mintegy 97 ezer ember véleményét gyűjtötték össze 30 országból, köztük 7500 magyar munkavállalóét is.
"Napjainkban a gazdasági élet számos területén találkozhatunk olyan munkavállalókkal – méghozzá nem elhanyagolható számban – akik szívesen költöznének akár más városba, akár más országba, ha ott találják meg azt az állást, amit keresnek” - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója. "A fokozódó munkaerő-piaci globalizációval összefüggésben egyre jobban látható, hogy sokan készek munkavállalási célból lakóhelyet váltani ahelyett, hogy arra várnának, hogy majd a munka találja meg őket."A „világjáró” magyar álláskeresők számára Európa más országai számítanak messze a legkívánatosabb célpontnak – a kontinens 63 százalékos eredményével fölényesen maga mögé utasította Észak-Amerikát (17 százalék), Ázsiát (7 százalék), Dél-Amerikát (2 százalék), a Közel-Keletet (2 százalék) valamint Afrikát (1 százalék). Az Y-generáció (a 18-29 éves korosztály) tagjainak 56 százaléka kész külföldre utazni a megfelelő állás kedvéért – ugyanez az arány az X-generáció (30-47 év) körében 43 százalék, a baby boomer generáció (48-65 év) tagjai között pedig 32 százalék. A válaszokból az is kiderül, hogy a férfiak inkább hajlandóak költözni, mint a nők.
Ami a gazdaság egyes szektorait illeti, a munkavállalási célból akár másik országba költözni is hajlandó dolgozókat a legnagyobb számban a vendéglátás (57 százalék), az olaj- és gázipar (56 százalék), az informatika (56 százalék) valamint a (természet)tudományok (55 százalék) területén találjuk. A külföldre költözés legjelentősebb akadálya a magyar válaszadók 56 százaléka szerint a család és a barátok; ezt követik a nyelvi korlátok (20 százalék), a költözés költsége (12 százalék) valamint a kulturális különbségek (5 százalék).
A másik földrészre költözést az esetek többségében inkább az új élmények, tapasztalatok utáni vágy, semmint a végleges lakóhelyváltás szándéka vezérelné, legalábbis erre utal, hogy a válaszadók 51 százaléka maximum három évig maradna ott.
Külföldre mennénk, itthon nem mozdulunk
A témához kapcsolódónak néhány hete látott napvilágot a Grafton regionális felmérése, mely szerint a magyar munkavállalók a röghöz kötöttebb típusba tartoznak. A kutatás szerint az országhatárokon belüli költözést a litvánok mellett a magyarok utasítják el a legtöbben. Érdekes módon azonban, ha külföldi munkalehetőség adódna, a magyarok alig egynegyede ragaszkodna hazájához. Ebben a tekintetben csak a románok köröznek le minket és valamennyi régiós népet, ők azonban jócskán: közel 90 százalékuk próbálna szerencsét messze földön. Ha csak a munkába járással töltött idő megnövekedése jelentené az egyetlen kompromisszumot egy új álláslehetőség esetén, a magyarok 85 százaléka hajlandó lenne váltani. Ebben a kérdésben is csak a legrugalmatlanabb közép-kelet európai munkavállaló címét nyerhetnénk el, hiszen az összes többi megkérdezett nemzet szinte egyöntetűen hajlandó lenne ezt az áldozatot vállalni.
Érdekes tényekre világított rá az Accenture kutatása is, mely szerint a bizonytalanság miatt elsősorban a munkahelyük megtartásában gondolkoznak az emberek, annak ellenére, hogy a dolgozók több mint fele elégedetlen munkakörével. Bacsó Tibor, az Accenture Magyarország ügyvezetője szerint válság utáni magyar munkahelyi helyzetet az jellemzi, hogy felértékelődött a munkahely fogalma. Az emberek megbecsülik, esetenként egyenesen ragaszkodnak az állásukhoz. Ennek magyarázata részben az elmúlt időszakban történt számos leépítés, illetve az a felismerés, hogy minél bizonytalanabb a gazdasági környezet, annál értékesebb a biztos munkahellyel járó kiszámíthatóság. Magyarországon megfigyelhető továbbá a szabadúszó vállalkozók áramlása az alkalmazotti szférába. Ehhez, a fenti okokon túlmenően a jövedelemadózás új struktúrája is hozzájárult, hiszen csökkent a különbség a munkavállalói és a vállalkozói nettó jövedelmek között.
mfor.hu
