A több mint száz országban végzett felmérés statisztikai elemzésével Geert Hofstede holland kutató öt kulturális dimenziót különített el, köztük a hatalmi távolság indexet (Power Distance Index, PDI), amely a hierarchia eltérő szintjein elhelyezkedő egyének közötti távolság és annak mértéke, hogy a társadalom miként alkalmazkodik a tagjai között megnyilvánuló egyenlőtlenségekhez.
A különböző kultúrák hatalomfelfogásának komoly hatása van a szervezeti működésre (is), hiszen jelentősen befolyásolja a főnök és beosztottai szerepét. A nagy hatalmi távolságú kultúrákban, például az arab országokban, Oroszországban, Romániában a főnök egy mindent tudó guru, akinek mindenre kész válaszai vannak, és az egyenlőtlenség elfogadottnak számít. Az ellentétes póluson viszont a főnök inkább egy problémamegoldó, támogató személy, aki a megfelelő erőforrások és személyek ismerete által járul hozzá az akadályok elhárításához – ez főleg Ausztriára, Izraelre és Svédországra jellemző.
A hatalmi távolság azonban nem az egyetlen, kulturálisan kódolt különbség, ezért a nemzetközi környezetben sikeresen boldogulni kívánó vezetőknek ismerniük kell egy adott kultúra individualizmus-kollektivizmus orientációját, férfias, illetve nőies karakterének mértékét, továbbá jellemző kommunikációs mintáját, derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Kulturális különbségeket jelez a főnöktől való távolság
Vannak vállalatok, illetve kultúrák, ahol a főnök mindenhatóságot követel, máshol beéri a támogató szereppel. Az interkulturális kutatások megállapították, hogy a különböző kultúrák hatalomfelfogása között szisztematikus eltérés található, írja a Világgazdaság.
