Tizenkettedik alkalommal végezte el európai kutatását az Ernst & Young a visszaélésekről és a korrupcióról. 25 európai országban telefonos és személyes interjúk során országonként 100-110 interjúalanyt kérdeztek, akik ezer főnél többet foglalkoztató tőzsdei cégnél dolgoznak. A csoportban voltak felső- és középvezetők, valamint alkalmazottak is.
Mindenki tud róla
"A visszaélések előfordulását tekintve Oroszország mögött másodikak vagyunk: a magyar válaszadók 27 százaléka tapasztalt jelentős visszaélést a cégénél az elmúlt két évben. A harmadik helyen Horvátország áll, a többiek viszont jelentősen lemaradva követik az első hármast. Európában az átlag 15-16 százalék" - mondta a cég szerdai sajtótájékoztatóján Bíró Ferenc, az Ernst & Young Visszaélés-kockázatkezelési Üzletágának vezetője.
A kutatás eredményei szerint a magyar válaszadók majdnem kétharmada szerint a vállalatának vezetése hajlamos megkerülni a kontrollokat, miközben Európában csak az emberek fele gondolja így. A magyarok szerint ennek oka a menedzsmentre nehezedő nyomás, az eredmények miatti megnövekedett elvárások. A magyarok 75 százaléka szerint a korrupciós praktikák széles körben elterjedtek, miközben az európai országokban ez az arány 62 százalék.
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar cégek a korrupció-ellenes kultúra terén elmaradnak európai versenytársaiktól. "Minden cég olyan lesz, amilyen a vezetése: ha a menedzsment elkötelezett a transzparens működés mellett, akkor az a dolgozókra is jellemző lesz" - emelte ki Bíró Ferenc. A szakember hozzátette: a magyar emberek 43 százaléka nem bízik saját cégének etikus működésében, ez azért megdöbbentő, mert Európában csak 28 százalék ez az arány.
"Mindenki korrupt, csak én nem"
Érdekesség, hogy a korrupció magas előfordulása mellett a magyar válaszadók 57 százaléka szerint jó üzlet a tisztességes működés, ők nem bíznának meg olyan céget, mely a közelmúltban korrupciós ügyben volt érintett. Az emberek több mint egyharmada nem is dolgozna ilyen cégnél - mutatott rá az Ernst & Young szakembere. "Mindenki tisztában van a problémákkal, de úgy gondolják, hogy azok nem az ő vállalatukra jellemzők, egymásra mutogatnak" - érzékeltette a tipikus hazai gondolkodást Bíró Ferenc.
Ezt támasztja alá, hogy amikor korrupciós praktikákra kérdeztek rá (ajándék, készpénz elfogadása, vendéglátás), akkor a felsővezetők 75 százaléka és a munkavállalók 52 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ezeket nem érzi elfogadhatónak a növekedés érdekében sem. Tehát ellenzik a korrupciót a magyar válaszadók, miközben tisztában vannak vele, hogy létezik a probléma.
A korrupció okainak feltárásában is az egymásra mutogatás látszik: a válaszadók 34 százaléka szerint az állami szabályozókban nincs meg a kellő szándék a megvesztegetések visszaszorítására. További 53 százalék szerint az a probléma, hogy a hatóságok nem tudják bizonyítani a korrupciót. Lehangoló, hogy a felmérésben résztvevők 76 százaléka szerint a korrupció már kezelhetetlen hazánkban, olyannyira elterjedt, hogy talán jobb lenne szemet hunyni felette. Az emberek 69 százaléka szerint szigorúbb felügyelettel kezelhető lenne a probléma.
Siralmas eredményt hozott az a kérdés is, mennyire bevett gyakorlat a megvesztegetés: a magyar dolgozók 45 százaléka szerint egy-egy szerződés elnyerésekor már-már természetes a korrupció, miközben Európában csak az emberek 28 százaléka gondolja így.
Az Ernst & Young felmérése azt nem vizsgálta, hogy a közpénzek felhasználásakor nagyobb-e a korrupció aránya, azonban Bíró Ferenc szerint ahol uniós vagy kormányzati pénzek forognak, ott a tapasztalatok szerint nagyobb az ilyen jellegű kitettség.
Beke Károly
mfor.hu
