18 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója 2010 első kilenc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest, derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. Ezen belül a felszámolási eljárások száma 22 százalékkal, a végelszámolások száma 11 százalékkal emelkedett.
Lassabban nő, de még nagyon magas
"Éves bázison nézve negyedévről negyedévre lassuló növekedési ütemet mutat a fizetésképtelenségi eljárások száma, de még így is nagyon magas" - kommentálta az eredményeket Bagyura András, a cég kereskedelmi vezetője.
Ami a részleteket illeti, tavaly év végén 5,49 százalék volt a fizetésképtelenségi arány országos átlagban, amelyet 2010 harmadik negyedévben már meghaladtak egyes ágazatok. Míg 2009 első kilenc hónapjában 3,91 százalékos fizetésképtelenségi hányadot mértek, az idei év hasonló időszakában jóval magasabb, 4,52 százalékos adatot könyveltek el.
"Nem csak a fizetésképtelenségi eljárások száma növekszik, de a csődhányad is drasztikusan emelkedik. 2010 végére 6 százalék feletti mutató várható, és mivel még mindig növekszik az eljárások száma – ha lassuló ütemben is - , nem is biztos, hogy hat százaléknál megáll. Ez azt jelenti, hogy 2010 végén közel tíz százalékkal fogja meghaladni a csődhányad a tavalyit, ami hatalmas emelkedés" - emelte ki Bagyura.
Bár eddig mindenki a 2009-es évet jelölte meg tisztulási évnek, és 2010 első negyedévében már a lassú javulás jeleit vélték felfedezni, az elmúlt hónapok mindezt megcáfolták, tette hozzá.
Fizetésképtelenség: élen az építőipar
A legtöbb fizetésképtelenségi eljárás továbbra is az építőipari, valamint a kis-, illetve nagykereskedelmi cégek ellen folyik - előbbi szektor 19, utóbbi ágazatok pedig 12-12 százalékos szeletet hasítanak ki a teljes "tortából".
"Az építőipar teljesítménye újabb és újabb mélypontokat ér el Magyarországon. Ennek egyrészről a magánberuházások alacsony szintje az oka, másrészről az, hogy 2010-ben még a korábbi évekhez képest is kevesebb infrastrukturális beruházás indult" - véli az elemző.
Szintén sok céget vonnak fizetésképtelenségi eljárás alá az ingatlangazdálkodásban és a turisztikában, valamint - az előző évekkel ellentétben - a gépjárműiparban.
A fizetésképtelenségi hányadot (az eljárások számának és a cégek számának az aránya) vizsgálva látszik, hogy évek óta nem történik érdemi változás a kockázati rangsorban. Az élen továbbra is a nagykereskedelem áll, amelyet a textilipar, valamint az építőipar követ. Az országos átlag felett található még a fuvarozás, a gépjárműipar, a turizmus és vendéglátás, valamint a faipar is.
Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a gépiparban tevékenykedők (plusz 44 százalék), valamint az ingatlangazdálkodók (plusz 37 százalék) körében romlott a mutató egy esztendő alatt. Az ingatlangazdálkodókat egyértelműen a válság küldte padlóra - a drasztikusan visszaeső ingatlanfejlesztések és beruházások valósan tükrözik az aktuális válsághelyzetet.
Érdekesség, hogy a vizsgált iparágak közül 2009 hasonló időszakához képest csupán az acél- és fémipari, valamint a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalatok tudták csökkenteni fizetésképtelenség arányukat.
Nem véd a csalások ellen a csődtörvény
Bagyura összességében úgy véli, hogy sokkal több szereplőnek kellett volna eltűnnie a színről. Azonban végül nem következett be egy olyan megtisztulási folyamat, amelynek eredményeként a tőkeerős cégek számára a krízis utáni kilábalás egyértelműbb és gyorsabb lehetne.
Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogtanácsosa ezzel összefügésben kiemelte: az új csődtörvény nem oldotta meg azt a problémát, hogy a csalárd felszámolások ne legyenek vonzóak; azok az adósok, akik hajlamosak visszaélni a joggal, a csődeljárás területén is megjelentek. A jogszabály nem szigorította kellő mértékben az ügyvezetők felelősségét, tette hozzá.
"Sokan kihasználják a válság adta lehetőségeket, hogy a zavarosban halásszanak következmények nélkül. Ha ezt a réteget majd kiveti magából a gazdálkodók köre, az jelenthet majd lényegi tisztulást" - jegyezte meg végezetül Bagyura András.
