A leggyakrabban alkalmazott munkarend az általános munkarend, ez a munkarend a legkötöttebb, mivel az általános munkarendben a munkavállalót hétfőtől péntekig kell beosztani munkavégzésre, a szombat és a vasárnap pedig a munkavállaló heti két pihenőnapja, ismerteti a legfontosabb tudnivalókat Dr. Karika Márton, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje.
Az általános munkarendnél rugalmasabb munkaidő-beosztás lehetőségét teremti meg az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, annak révén, hogy a napi munkaidő és a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, a pihenőnapok tekintetében hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot kötelezően be kell osztani. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak két fajtája van, a munkaidőkeret és az elszámolási időszak. Nagyobb rugalmasságot biztosít a munkaidő-beosztása tekintetében a munkáltató számára az is, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható, amely esetben a legalább 48 óra heti pihenőidőnek a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában kell meglennie.
"Fontos kiemelni, hogy a fenti munkarendek mindegyikénél a munka-időbeosztás jogát a munkáltató gyakorolja, és a munkaidő-beosztás jogát nem engedi át a munkavállaló részére" - hangsúlyozta a szakértő. Kötetlen munkarend alkalmazása esetén a fentiekhez képest az a lényegi különbség, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztás jogát is átengedi a munkavállaló részére.
Nem csak vezetőknek
Ha azt vizsgáljuk, hogy mely feltételek megvalósulása esetén írható elő kötetlen munkarend a munkavállaló részére, akkor kijelenthető, a törvény a vezető állású munkavállalók vonatkozásában mondja ki, hogy munkarendjük kötetlen, esetükben ez célszerű is, figyelemmel az általuk betöltött pozícióra. Nemcsak a vezetők foglalkoztathatóak azonban kötetlen munkarendben, hanem a munkáltató egyéb munkakörök esetében is, a munkakör sajátos jellegére tekintettel átengedheti a munkaidő-beosztás jogát a munkavállaló részére. Ennek feltétele, hogy munkavállaló munkaköre lehetővé tegye a munkavállaló számára, hogy a munkavégzését önállóan szervezze meg. Kizárt például kötetlen munkarend alkalmazása gyártósoron dolgozó vagy üzletben eladóként dolgozó munkavállalók esetében, ugyanakkor előírható kötetlen munkarend például területi képviselők, illetve az informatikában foglalkoztatott munkavállalók részére.
Dr. Karika Márton hangsúlyozza, hogy kötetlen munkarend csak írásban rendelhető el. A munkáltató főszabály szerint egyoldalú írásbeli utasításával bármikor előírat a munkavállaló számára kötetlen munkarendet, illetve egyoldalú utasításával írásban bármikor vissza is vonhatja azt. A munkaidő-beosztás jogának átadása a munkavállaló részére tehát nem igényli munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás megkötését, a munkavállaló egyetértését.
A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát átengedheti a munkavállaló részére egészben vagy részben is. A részben kötetlen munkarend a gyakorlatban általában úgy valósul meg, hogy a munkáltató meghatározza a munkavállaló számára, hogy egyes napokon a munkahelyén köteles munkát végezni, vagy az is tipikus, hogy a munkáltató azt határozza meg, hogy a munkavállaló naponta mely időszakban köteles a munkavégzés helyén tartózkodni (törzsidő). Ezekben az esetekben a munkaidő másik részében a munkavállaló maga jogosult eldönteni, hogy mikor végez munkát, a munkát ez alatt az idő alatt folyamatosan vagy megszakításokkal végzi. A megszakítások ideje alatt munkavállaló tartózkodhat a munkahelyén, de el is hagyhatja azt.
Minden olyan esetben, amikor a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát a munkavállalónak átengedi, akkor nem kell alkalmazni az Mt.-nek a lentiekben ismertetett azon rendelkezéseit, amelyeknek mellőzését kötetlen munkarend esetében az Mt. megengedi.
A kötetlen munkarend előnyei a munkáltató számára
Kötetlen munkarend alkalmazása egyrészt csökkenti a munkáltató adminisztratív terheit, mivel a munkavállaló munkaidejét nem kell nyilvántartani, nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztásra, a pihenőidőre, az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó rendelkezéseket. Az általános munkarendhez és egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz képest költséghatékonyabb is lehet a munkáltató számára, figyelemmel arra, hogy a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről, így a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért bérpótlékra sem jogosult. Dr. Karika Márton felhívja viszont e körben arra figyelmet, hogy kötetlen munkarend alkalmazása sem eredményezheti a bérpótlékra vonatkozó szabályok kijátszását a munkáltató által, amennyiben ugyanis a munkáltató által előírt feladatok a napi munkaidő alatt nem végezhetőek el, akkor felmerülhet rendkívüli munkavégzés és bérpótlék fizetési kötelezettség.
Attól függően, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben engedi át a munkavállaló részére, a munkavállaló saját maga jogosult munkaidejét beosztani és ennek megfelelően munkát végezni. Ha a munkavállaló önmaga osztja be részben, vagy egészben a munkaidejét, és így a szabadidejét is, több szempontból is kedvező a munkavállalóra nézve. Ilyenkor könnyebb ugyanis a munka és a család közötti egyensúly megteremtése. Könnyebb összehangolni a feladatokat, az élet két legfontosabb színtere között, ennek következtében a munkavállaló hatékonyabban képes ellátni a feladatát mind a munkahelyén, mind otthon.
mfor.hu
