Mikrokereskedelem

A magyarországi bankkártyás kereskedői jutalékok lényegesen alacsonyabbak az egyesült államokbeli, hozzávetőlegesen 25-30 cent + 2-6 százalékot kitevő jutaléknál: az Inter-Európa Bank által megszabott jutalék internetes kártyaelfogadás esetén 4,75%, minimum 50 Ft. Ez már akár 300 forintos ár (kb. 17 százalékos jutalék) esetén is versenyképes a mikrofizetési megoldások jutalékával: hasonló összegnél (1USD) a Qpass 25-35, a microCreditCard 16, a PayPal 30 százalékot von le. Az OTP pedig - egyelőre - csak százalékos jutalékot számol (3-5 százalék)!

Magyarországon ma igen kevés tartalomszolgáltató nyújt fizetős tartalmat (pl.: a Napi Online Gold, Vikk.net, Uhu.hu), így a mikrokereskedelem és a kizárólag mikrofizetésre alkalmas megoldások a felhasználók számára egyelőre nem képeznének hozzáadott értéket. A fizetés-szolgáltatók az alacsony jutalék miatt, és a kis potenciális felhasználói bázisra való tekintettel nem tudnának nyereséget termelni. A kérdés kapcsán felmerül a tyúk-tojás probléma, vagyis a felhasználóknak csak akkor érné meg egy fizetési megoldásra regisztrálniuk magukat, ha azt sok helyen használhatnák, a tartalomszolgáltatók viszont csak akkor váltanának üzleti modellt, ha kellő számú felhasználót tudnának elérni (az amúgy is kisszámú internetezőből).

A magyar viszonyokat figyelembe véve, a bankkártyákat helyettesítő fizetési rendszereknek van jó esélyük, hogy széleskörű támogatottságra leljenek, méghozzá az olyanoknak, amelyek fizikai és információs javak kifizetésére is alkalmasak. Ilyen lehet például a fizikai kiskereskedelemben megvásárolható, un. "kaparós kártyák". Ezek meghatározott címletre szólnak, teljes anonimitást nyújtanak és mikrofizetésre is alkalmasak, hiszen nem veszik igénybe az igen költséges, nagy késést okozó és nagy kockázatot hordozó hagyományos fizetési infrastruktúrát.