6p

Társadalmi beidegződések, az oktatás felhígulása, a túlképzettség pecsétje, pozícióféltés – néhány ok azok közül, amelyek miatt a hazai Master of Business Administration (MBA) diplomásoktól igencsak tartanak a munkáltatók. Az mfor.hu annak járt utána, mennyire éri meg MBA diplomát szerezni akár több tízmilliós tandíjért.

Az MBA sem nyit meg minden kaput (Mfor-montázs)

„A frissdiplomások és a már tapasztalattal rendelkező MBA végzettségű szakemberek egészen más helyzetben vannak. Míg a szakmai múlttal bíró felsővezetőknél komoly előnyt jelenthet egy MBA diploma, addig a frissdiplomásoknál gyakorta a túlképzettség vádja merül fel az álláspályázat során" - mondta el megkeresésünkre Sághy András, a Kienbaum Executive Consultants Kft. gazdasági- és vezetői tanácsadó vállalat ügyvezetője.

Azonnali csúcsfizetés és a főnöki szék az álom

Frissdiplomás esetén szinte csak azt az MBA-s fiatalt veszik komolyan, aki minimum egy európai nyelvet beszél tárgyalóképes szinten, továbbá valamilyen szakmai továbbképzésen vett részt, és rendelkezik szakmai tapasztalattal. Utóbbi minimális feltétele az iskolai képzés alatti több éves gyakorlati munka, de még jobb, ha már nyolc órás munkarendhez szokott fiatalról van szó. A szakember szerint azonban hiába vannak meg a fenti feltételek, több okból is tartanak a magyar munkáltatók az MBA-t végzett fiataloktól.

Az egyik nyomós indok, hogy igen sok fiatal MBA-t végzett munkavállaló - a diplomájából kiindulva - magától értetődőnek veszi, hogy irreálisan magasabb fizetést fog kapni már élete első pozíciójában is. Nem csoda, hogy - a szakember tapasztalatai szerint - gyakorta akad olyan munkáltató, aki pontosan az MBA-s fiatalok magas elvárásai miatt előre jelzi, hogy egyáltalán nem érdeklik az ilyen végzettségű pályakezdők. De nem a tapasztalathiány az egyetlen ok, ami miatt a munkáltatók tartanak a masterdiplomás fiataloktól.

Sághy András úgy véli: az MBA diplomásoktól való munkáltatói félelem mögött részben az MBA-képzés felhígulása áll. Míg évekkel ezelőtt az ilyen diplomát adó képzések rendkívül keménynek, mondhatni kuriózumnak számítottak, addig napjainkban ez már egyáltalán nem mondható el minden esetben.

Az igen magas képzési költségek megfizetése esetén ma már magyar nyelven is elvégezhető az egyébként nemzetközi tudásszintre és multikulturális háttértudásra tervezett képzés. A munkáltatók azok után, hogy a képzési rendszer felhígult, sokszor nem tudják felmérni az MBA diplomák reális munkaerő-piaci értékét. Ennek megfelelően nem is kezelik a toborzási folyamatok során igazi, nyomós kiválasztási indokként.

Nem véletlen, hogy a fenti okok miatt viszonylag nehezen találnak munkát azok a fiatalok, akik MBA diplomájukkal próbálnak egy lépéssel rögtön a csúcsra törni. A munkáltatók félelmeik miatt ugyanis új taktikát alkalmaznak: a nyelvtudáson felül azt is szemügyre veszik, hogy az adott pályázó milyen nyelven végezte a záróvizsgáját, az oklevelet milyen nyelven adták ki és - nem utolsó sorban - hogy mely intézménynél végzett a hallgató.

Nyílt titok, hogy a hazai piacon - neveket nem említve - 3-4 vezető MBA-képző intézmény végzett hallgatóit részesítik leginkább előnyben, ha egyáltalán. Aki azonban abban reménykedik, hogy az egyetemi, főiskolai padból egy magyar nyelvű MBA-képzés révén egyből egy jól fizető pozícióba kerül, nagyon csalódhat.

Sok fiatal felejti el azt a tényt is, hogy mivel a fiatal pályakezdők szakmai oldalról ’nem tettek le annyit az asztalra, mint a tapasztaltabbak’, ezért őket inkább az egyéb, nem szakmai jellegű kompetenciák alapján ítélik meg. Ilyen körülmények között azonban az MBA diploma munkaerő-piaci megtérülési rátája a fiatal pályakezdők esetében rendkívül csekély. A szakértő szerint a fiatalok ilyen szempontból sokkal jobban járnak egy gazdasági továbbképzés elvégzésével, mint egy több milliós MBA képzés felmutatásával.


Előnyben a tapasztaltabbak!


Ami a tapasztalattal rendelkező idősebb korosztályt illeti, a Kienbaum megfigyelése szerint az MBA végzettséget szerzők zöme a 33-46 évesek korcsoportból kerül ki. Ők minimum 3-8 éves tapasztalattal rendelkeznek és szakmai múltjukat mélyíteni, vagy éppen bővíteni szeretnék.

Ők alkotják azt a réteget, amely az MBA-ben megszerzett tudást a való élet tapasztalatával tudja kombinálni, így mindezt megfelelően kamatoztathatják. Ennél a korosztálynál van talán a legnagyobb értelme egy ilyen képzés megszerzésének.

Arra a kérdésünkre, hogy Magyarországon mely iparágakra, szektorokra jellemző az MBA végzettségű, szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók keresettsége, a financial services-et, a kereskedelmet, a retail- és az FMCG kereskedelmet említette a szakember. Ezen belül is jellemzően az összetett munkaköröknél és elvárási szinteknél, főleg felsővezetői pozícióban hasznos az MBA végzettség.

Nemzetközi szinten nézve főleg francia-, amerikai- és angol orientációval keresnek ilyen végzettségű embereket. Nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogy a hazai MBA diplomák zöme nem sokat ér a vezető francia és angol egyetemek diplomáival szemben.


Amin változtatni kéne…


Több szakértőt is megkérdeztünk arról, miért alakulhatott ki a jelenlegi állapot. Legtöbben a korábban említett felhígult oktatást, a korábbi rendszerek miatt társadalmilag berögzült pozícióféltést említették. Néhányan felhívták ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy el kéne fogadnunk a nemzetközi versenyhelyzetet. A mai Magyarországon ezzel még sajnos nem számolnak, nemzetközi szinten azonban elfogadott a versenyszellem, így az is, hogy a vállalatok tudatosan összemérik a pályázókat a „honnan jött” elve alapján. Hiába tehát MBA diploma, ha nem többnyelvű, ha nincs mögötte nemzetközi tapasztalat, ha nincs mögötte komoly nyelvtudás.

Joó Zsuzsanna karrierszakértő szerint probléma az is, hogy legtöbben nem a megszerezhető tudásért, saját ismereteik bővítéséért végzik el az MBA képzést, hanem kizárólag a remélt vezetői pozíció és az elképzelt csúcsjövedelem elérése érdekében. A már régebben végzetteknél pedig - a fiatalok ambíciózus törekvéseivel szemben - egyfajta menekülési útvonal a képzés. Közülük sokan diploma-halmozásra törekednek, tehát éheznek a tudásra, ám az is visszaüthet, ha valaki egy állást három diplomával és egy MBA-vel pályázik meg.

„Sokan azt hiszik, hogy attól lesznek elismert szakemberek és vezetők, ha fel tudják mutatni az MBA diplomát. Pedig ez nem így van” - véli Sághy. A probléma náluk egyértelműen az önbizalomhiány, ami sajnos akkor sem oldódik meg, ha készhez kapják a hivatalos papírt. Nem csoda, hogy ezek után fenntartásokkal kezelik a master-képzettséggel rendelkezők szegmensét a magyar munkáltatók.

A legtöbb általunk megkérdezett szakértő egybehangzó véleménye szerint - a fenti tényezők ellenére - egy MBA diploma nyilván nem árthat senkinek sem, ugyanakkor a szakmai továbbképzési programok megtérülési rátája sokkal biztosabb a munkaerő-piaci elhelyezkedést tekintve. Ha más okból nem is, akkor a képzési díjakban és a megtérülési hatékonyságban tapasztalt tetemes eltérés miatt.

Képzésajánlatok a kepzescentrum.hu-n találhatók.

Garai Katalin

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!