Az energetikai kérdésekért felelős Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes a lapnak elmondta: Moszkva a projekt olcsóbbá tételének lehetőségeit tanulmányozza, s a cseppfolyósítás kiegészítheti a vezetéket, vagy annak alternatívája lehet.
"A cseppfolyósító üzem a Déli Áramlat szerves része lehet, de ha áthidalhatatlan akadályokba ütközünk a projekt megvalósításában, helyettesítheti is a vezetékes megoldást" - egészítette ki Szecsin közlését Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin miniszterelnök sajtótikára.
A Kommerszantnak a tárgyalások egyik résztvevője elmondta: Moszkva azért keres alternatívát, mert Ankara eddig nem engedélyezte az építkezést felségvizein, noha erről Putyin már 2009. augusztusában, Ankarában megállapodott Erdogan török miniszterelnökkel. Ennek fejében Moszkva - a Burgas-Alexandrupolis vezetékhez fűződő saját érdekei ellenére - részt vállalt a Törökországnak előnyös Ceyhan-Samsun olajvezeték építésében, és engedményeket tett a tervezett első törökországi atomerőmű kérdésében.
Ankara tavaly decemberre ígérte, de azóta sem adta meg az engedélyt, amint ezt Szecsin a szerdai tárgyalások után meglehetősen ingerülten szóvá is tette.
Mihail Krutyihin, a RusEnergy szakértője szerint a cseppfolyósító üzem csak "a törököknek szánt blöff". Ha ugyanis cseppfolyósítják a gázt, akkor Bulgáriában, vagy Romániában is üzemet kell építeni a visszaalakításhoz. Krutyihin emlékeztetett arra, hogy a Fekete-tengernél, valamint a jamali lelőhelyek közelében építendő cseppfolyósító üzem lehetőségeinek vizsgálatával Putyin a múlt héten bízta meg az energetikai minisztert. A szakértő szerint Jamalnál merő utópiáról van szó, mivel arrafelé a hajózási szezon évi két hónapig tart, vagy minden tankhajót atomjégtörőnek kell kísérnie. Nem túl ígéretes elképzelés, hogy a zsúfolt Boszporuszon küldjék át a tankhajókat, s a legnagyobbak, amelyeken a gáz szállítása a legolcsóbb, nem is tudnak áthaladni rajta.
A szakértők szerint Ankara átlát a blöffön, érti, hogy Moszkva nem mondhat le a Déli Áramlatról, ez a számos európai országgal már megkötött megállapodások fényében túl nagy presztizsveszteség lenne Putyinnak, így a török fél további engedményeket fog kipréselni Moszkvától egyebek között a gáz árában, és nagyon hosszadalmas tárgyalási folyamatra kell számítani.
A Déli Áramlat a tervek szerint évi 63 milliárd köbméteres kapacitással Bulgárián, Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Ausztrián át Olaszországba, és leágazásokkal más országokba viszi a gázt. Fő célja a kockázatos partnernek tekintett Ukrajna elkerülése - ahol jelenleg az Európába irányuló orosz gázexport mintegy 80 százaléka halad át -, valamint az, hogy a Kaukázuson túli területek és Közép-Ázsia európai gázexportja ezen, és ne a Nabucco vezetéken haladjon át.
MTI
