Az új Munka Törvénykönyv eredetileg már szeptembertől hatályba lépett volna, ám a jelenlegi állás szerint csak akkor kezdődhet meg annak tárgyalása. A dokumentum szerint a hatálybalépéséről egy külön törvény rendelkezik majd.
Fiataloknak kevesebb szabadság
Az eddigi szabályozás szerint 25 éves kortól járt 21 szabadnap, melynek mértéke háromévenként nőtt. Mivel a kormány álláspontja szerint túlzottan magas a kivehető szabadságok száma, a tervezet szerint már csak 26 éves kortól járna 21 szabadnap egy évben, majd ötévente nőne 1-2 plusz nappal. Az alapszabadság 20 napos mértékén nem változtatnának. Míg eddig 45 éves kor után rendelkeztek a munkavállalók a maximális 30 szabadnappal, a változtatásnak köszönhetően ezt már csak 51 éves kor felett lehet elérni.
Újdonságnak számít még az is, hogy a munkaviszony első hat hónapjában nem mehet szabadságra a munkavállaló, ezzel szemben eddig csak az első három hónapban nem rendelkezhetett vele. Változásnak számít az is, hogy "az apákat, ha gyerekük születik, legkésőbb a születést követő második hónap végéig csak öt munkanap fizetés nélküli szabadság illeti meg. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az apát öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, ezekre a napokra pedig távolléti díj jár" - olvasható a tervezetben.
Egyszerűbb elbocsátások
A javaslat a korábbi rendkívüli felmondás intézményét az azonnali hatályú felmondással váltja ki, a rendes felmondást pedig köteles a munkáltató megindokolni. A tervezet azonban nem határozza meg a konkrét felmondási okokat, mindössze összefoglalva említi azokat. "E szerint az a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességeivel, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet" - olvasható a javaslatban.
Az eddigi gyakorlat szerint a munkavállaló számára lehetőséget kellett biztosítani arra, hogy a vele szemben felhozott kifogások ellen védekezhessen, a tervezet szerint ez azonban hatályon kívülre kerül, ugyanis a korábbi szabályozás nem érte el a célját.
Nem lehetnek nyugodtak a nyugdíj előtt állók
A még érvényben lévő szabályozás szerint a munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben csak különlegesen indokolt esetben lehet megszüntetni rendes felmondással. A javaslat ezt mellőzni kívánja arra hivatkozva, hogy a különlegesen indokolt eset nehezen értelmezhető, és a munkaügyi gyakorlatban bizonytalanságokat okozott. Ugyan a tervezet szerint a rendes felmondás okára magyarázatot kell adni, ez alól azonban kivételt képeznek a már nyugdíjas munkavállalók elbocsátása.
Ezzel párhuzamosan a kormány az idősebb munkavállalók mielőbbi munkába állását szeretné sürgetni, így a nyugdíj előtt állók az egységes három havi pluszbér helyett a munkahelyen eltöltött idő arányában kapnának végkielégítést. A háromhavi pluszbér az új szabályozás értelmében csak 25 évi munkaviszony után járhatna.
Megszűnik a kismamák védettsége is
A tervezet szerint a jövőben megszűnik a felmondási tilalom intézménye is, ami a védelmi időszakban lévőket érintette. Ha a javaslat ilyen formában kerül elfogadásra, akkor a táppénzen lévők, a várandósok, a szülési szabadságon lévők, illetve a gyermeket vagy beteg rokont ápoló fizetés nélküli szabadságukat töltőkkel a védelmi időszak alatt is közölhető a felmondás ténye. Ebben az esetben a felmondási idő a korábbi 15, illetve 30 napos szabállyal ellentétben már a védelmi idő lejártával kezdődik. Erre azért van szükség, mert a korábbi szabályozás nem biztosított valós védelmet a munkavállaló számára, hiszen a védelmi idő lejártával közölt felmondáshoz a munkáltató hozzákapcsolta a munkavégzés alóli felmentés intézményét is. "Ennek következtében a szabály garanciális jellegűnek nem minősült a munkáltatót pedig indokolatlan kifizetések terhelték" - magyarázza a dokumentum.
Változásra lehet számítani a rendes felmondást követő felmondási időt illetően is. A jelenlegi szabályozás szerint ez maximum egy év lehet. "Ez a mérték túlzó, mert elsősorban a nagyobb érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkező munkavállalók esetében eredményez indokolatlan kifizetéseket, és sértheti az egyenlő bánásmód követelményét" - derül ki a tervezetből.
Megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye
"A munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó szabályok jelentős részének megváltoztatása szükséges. Ennek indoka az, hogy a munkaügyi gyakorlatban a munkaviszonyok megszüntetésével kapcsolatban alakult ki a felek között a legtöbb konfliktus, és ezzel összefüggésben indul a munkaügyi peres eljárások jelentős hányada" - olvasható a dokumentumban.
A cél az, hogy csökkentsék a munkaügyi peres eljárások számát, ami miatt a munkáltatónak sokszor indokolatlanul magas költsége keletkezett. Elsősorban ez annak köszönhető, hogy a munkaügyi peres eljárásokban az elmaradt munkabért a bírósági ítélet jogerőre emelkedéséig kellett kifizetni. Így akár több évnyi bér kifizetésére kötelezték a munkaadót. Ezért a javaslat arányosan és méltányosan legfeljebb 18 havi távolléti díjnak megfelelő összegben jelöli meg a munkavállaló részére megfizetendő kártérítést, amelynek mértékét a bíróság mérlegeléssel állapítja meg.
Aggódnak a szakszervezetek
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc szerint a változások elősegítik a foglalkoztatás rugalmasságát. Véleménye szerint a javaslat nemcsak a korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, de hozzájárul ahhoz is, hogy a munkáltató és a munkavállaló között minél előnyösebb megállapodás jöhessen létre. Ezzel szemben több helyről is kritika fogalmazódik meg a csökkenő pihenőidő, a szabadságolási rendszer, valamint a felmondás tervezett átalakítását illetően.
Kritikával élnek a munkavállalói szakszervezetek, de az ellenzéki pártok is egybehangzó negatív véleményt fogalmaznak meg a tervezettel kapcsolatban.
Székely Sarolta
mfor.hu
