A kormány szerdai döntése értelmében rövidesen átláthatósági megállapodásokat kell kötni, illetve átláthatósági biztosokat kell alkalmazni az állami, önkormányzati vagy uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseknél, jelentette be Szollár Domokos kormányszóvivő.
200 millió felett kötelező lesz
A kormányrendelet két lépcsőben lép majd hatályba: 2010. július elsejétől az egymilliárd forintnál nagyobb értékű közúti közbeszerzéseknél kell a fenti két intézményt alkalmazni, 2011. januártól pedig már minden, 200 millió forintnál nagyobb értékű közbeszerzés esetén kötelező lesz mindez.
Az átláthatósági megállapodást a közbeszerzésben részt vevő cégeknek kell aláírniuk. Ennek értelmében bármilyen információ (szerződések, megvalósíthatósági tanulmányok stb.) nyilvánosságra hozható a közbeszerzésekkel kapcsolatban, kivéve azokat, amelyek üzleti titoknak minősülnek.
Az átláthatósági biztosok "független civilként őrködnek" majd a közbeszerzés tisztasága felett; betekinthetnek az iratokba, és tájékoztatást kérhetnek az illetékes szervektől. Feladatuk közé tartozik a nyilvánosság tájékoztatása és jelentések készítése a Közbeszerzési Döntőbizottság számára.
Képviselők, párttisztségviselők kizárva
A posztra közgazdász, jogász vagy mérnöki végzettségű személyek jelentkezhetnek, akiknek átláthatósági vizsgát kell majd tenniük a Közbeszerzések Tanácsa előtt. A kormányszóvivő szerint a biztosoknak - akik maximum 4800 forintos óradíjban részesülhetnek - a lehető legfeddhetetlenebb személyeknek kell lenniük - az elmúlt öt évben politikai pártban tisztséget viselt személyek, országgyűlési és önkormányzati képviselők nem pályázhatnak.
Szollár Domokos szerint az új intézmények felállításának célja, hogy a közbeszerzéseket átláthatóbbá tegyék, azaz a jelenleginél jobban nyomon lehessen követni a közpénzek felhasználását. A kormányszóvivő az mfor.hu azon kérdésére nem válaszolt, hogy mi garantálja az új intézmények hatékonyságát - azaz mennyire reális, hogy általuk valóban tisztábbak lesznek a közbeszerzések.
1800 milliárdos biznisz
Tavaly 6611 közbeszerzési eljárásra került sor hazánkban, ez 69 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az eljárások értéke összesen 1809,8 milliárd forintot tett ki, ez 27,6 százalékos növekedés.
A közbeszerzések értékének 48 százaléka építési beruházás volt, 2008-ban ezek aránya csak 34 százalékon állt. A legnagyobb megrendelők - a teljes érték egyharmadával - a helyi önkormányzatok voltak, mondta korábban Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke.
Háromból kettő közbeszerzés sáros
A GKI Gazdaságkutató Zrt. tavalyi elemzése szerint a korrupció a hazai közbeszerzési eljárások 66-75 százalékát befolyásolja, és becslések szerint 25 százalékkal drágítja az árakat. A korrupció hatásai közül a vállalási árak emelkedését, a teljesítés gyengébb minőségét, a verseny korlátozását és a pótlólagos költségek beállítását emelte ki Vértes András, a GKI elnöke az elkészített 120 mélyinterjúra hivatkozva.
Vértes szerint a korrupció gyakorisága a magyar gazdaságban "közepes", a fejlett országokénál lényegesen nagyobb, de a legtöbb fejlődő országban tapasztaltnál kisebb. A 2008. évi korrupciós világranglistán Magyarország a régiós országok közelében, a 47. helyen végzett, a 45. Csehország mögött, ugyanakkor az 52. Szlovákia és az 58. Lengyelország előtt.
W. B.
Menedzsment Fórum
