Ez év áprilisában 8879 olyan munkanélküli került be a regisztrált állományba, aki nem támogatott állását 30 napon belül veszítette el -- derül ki a Gazdasági Minisztérium (GM) foglalkoztatási folyamatokra vonatkozó kiegészítő adatgyűjtéséből. Ez a szám szezonális okokból kisebb, mint az év első két hónapjában mért érték.
A kiegészítő gyűjtés egyik célja, hogy a minimálbér-emelés esetleges kedvezőtlen munkapiaci hatásait nyomon lehessen követni. A mostani adatok arra engednek következtetni -. áll a GM tájékoztatójában -., hogy az élőmunka-költségek megnövekedésének nem volt hatása a munkanélküliségre.
A munkaviszony megszűnése az esetek 22 százalékában történt felmondással, amelynek csupán elenyésző részénél (6 főnél) jelölték meg a minimálbér-emelést mint indokot.
A munkanélküliség növekedése egyébként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréseiben sem látszódott. Valószínűbb .- vélik más szakértők .-, hogy a minimálbér-intézkedés hatása inkább a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növekedésében jelentkezik majd.
A GM tájékoztatójából az is kiderül, hogy az állásvesztés módjai közül a közös megegyezés volt a leggyakoribb (61,7 százalék). Ez nem feltétlenül jelent kölcsönös "elégedettséget" a döntéssel kapcsolatban, hiszen a munkapiacon a szerződésbontás ezen formája a leggyakoribb, mivel mindkét fél számára előnyös lehet.
Nem növeli a munkanélküliséget a minimálbér-emelés
Ez év áprilisában 8879 olyan munkanélküli került be a regisztrált állományba, aki nem támogatott állását 30 napon belül veszítette el.
