A főigazgató leszögezte: a Paksi Atomerőmű leállítása szóba sem kerül.
Rónaky József egy budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a japán atomerőmű esetében a legfontosabb feladat a reaktorok hűtése, ha az sikertelen, akkor súlyosan megsérülnek a hűtőelemek, és nagyobb mértékű radioaktivitás kerül a levegőbe.
Felelősséggel kijelenthető - fűzte hozzá -, hogy még a legrosszabb estben sem veszélyeztetik Európát a Japánban történtek.
Elképzelhető, hogy hetek múlva majd rendkívül finom radioaktivitás lehet mérni Európában is, ahol megjelenhetnek radioaktív anyagok, de kizárt, hogy Európa lakosságára ennek hatása lenne - közölte.
A Paksi Atomerőmű kapcsán kiemelte: az 1990-es években végrehajtott közel 60 milliárd forintos biztonságnövelő program megerősítette az erőmű földrengésállóságát. Egy 2006-os nemzetköz felülvizsgálat megállapította, hogy ez a biztonságnövelés jól sikerült - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a Paksi Atomerőmű időszakos biztonsági felülvizsgálatát az elmúlt 2-3 évben mind a négy blokk esetében elvégezték, s ennek eredményeként kiadták az engedélyt a blokkok további üzemeltetésére a tervezett üzemidő végéig. Az üzemidő meghosszabbítása is folyamatban van. Paks optimista lehet a "stressztesztet" illetően - jegyezte meg.
Mint mondta, a fukusimai erőműbaleset tanulságait majd érvényesíteni kell Európában és Magyarországon is.
Lux Iván főigazgató-helyettes az aktuális japán helyzetről beszámolva közölte: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legfrissebb tájékoztatója szerint az erőmű egyes blokkját tengervíz szivattyúzásával igyekeznek hűteni, megkezdték egy nagyfeszültségű vezeték kiépítését a kettes blokkhoz, a hármas blokkot helikopterektől vízágyukkal hűtik. Az ötös és a hatos blokkok pihentető medencéit is hűteni kell, amihez üzembe tudták helyezni a hatos blokk áramfejlesztőjét.
Hozzátette: Japánban országszerte folyamatosan mérik a radioaktív sugárzást, aminek mértéke Fukusimában az utóbbi 24 órában jelentősen csökkent. Az érték nem olyan mértékű, hogy aggodalomra adna okot.
Koblinger László főigazgató-helyettes az Európai Unióban kilátásba helyezett "stresszteszt" kapcsán kitért arra, hogy meg kell várni az első japán értékeléseket. Megjegyezte, hogy a teszt pontos tartalmát ma még nem tudni, de abban szerepelnie kell a telephelyek szeizmikus elemzésének és a lehetséges árvizek hatásának. Vizsgálni kell hűtőrendszerek műszaki rendszereit, a tartalékrendszereket, az atomerőművek korának, típusának hatásait és a rendkívüli eseményeket.
Kérdésre válaszolva az OHA vezetői elmondták: 3-4 hét múlva lehet az a következő uniós magas szintű konferencia, ahol a "stresszteszt" kapcsán már konkrét javaslatok hangozhatnak el, de a tesztet csak előkészíteni lehet, meg kell várni a japán helyzet normalizálódását.
MTI
